Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1871

1?.

Sokszögek. 'Az egyenesoklalu idomok területének kiszámítása, osztása, átváltoztatása es a háromszögek hasonlósága. Tankönyvek folytatólogosan mint az L osztályban.

III. OSZTÁLY. Heti 3 érában. A számtanból: Ellentett számok. A négy alapművelet algebrai egész- és törtszámokkal. Egész- és törtszámok hatványozása. Másod- és harmadgyök-vonás

— A m értanból: a kör kerületének s területének kiszámítása. Minden két hétben egy iskolai feladvány. Tankönyvek Moenik számtana és nézlettana. Az., első Szász, a második Szabóky fordítása szerint.

IV. OSZTÁLY. Heti 2 órában. A számtanból: Összetett viszonyok és arányok. Összetett hármas- szabály. Kamatszámolás. Társasági és vegyitési szabályok. Lánczszabály. Kamatos kamatszámítás. Egyenletek egy és több ismeretlennel. — A mér tan bél: Tömörmértan szemléletiig. Az egyenesek és síkok fekvése egymáshoz. A szögletes testek, ezeknek nemei, alakja, tömörsége és felülete. Minden két hétben egy iskolai feladvány Tanköyvek mint a III. osztályban.

V. OSZTÁLY. Heti 4 órában. Betüszárntan. A számrendszer, különösen a tizedes, tüzetesen előadva. Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás, gyökvonás fogalma. Az alapműveletek bővebb ismertetése egy és többtagú kifejezésekkel. A szorzat’ és hányados tulajdonsága. A számok oszthatósága. Közönséges- tizedes- és láncz-törtek. Viszonyok, arányok és az összetett hármasszabály. — A mértanból: A sikmértan., Minden két hétben egy iskolai feladvány. Tanköny Moenik dr. Arnstein fordítása szerint.

VI. OSZTÁLY. Heti 4 érában A számtanból: Hatványozás és gyökvonás. Képzetes mennyiségek. Viszonylékok. Elsőfokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel.-— A mértanból : A sikhárumszögtan. Minden két hétben egy iskolai feladvány. Tankönyvek mint az V. osztály bán.

9. Természettan.

III. OSZTÁLY. Heti 3 órában. A testek közös tulajdonságai, belső és külső különbségei. Az elemek. Delejesség és villanyosság. Hőtan. Légtüuettan. Se babus J. kisebb természettana szerint.

IV. OSZTÁLY. Heti 4 órában. Első félévben: Erőmütan. Hangtan. Fénytan. Második félévben: vegytan. Se babus természetana és Kruesz Krizosztom vegytana szerint.

10. Természetrajz.

I. OSZTÁLY. Heti 2 órában. Az egész állattan. Tankönyv Kriesch János „Természetrajz elemei“ czirnü müve.

II. OSZTÁLY. Heti 2 órában. A két első évnegyedben ásványtan, a két utolsó negyedben növénytan. Tankönyv mint az I. osztályban.

V. OSZTÁLY. Heti 2 órában. Az emberi test boneztani ismertetése. Emlősök. Madarak. Hüllők. Halak. Az állatok közül rovarok, paukányok, héjanezok, férgek. Hasállatok. Sugárállatok. Gyakorlati utasítások az állatok kitömése és egyéb termények elkészítése körül. Kriesch J. nagyobb tankönyve szerint.

VI. OSZTÁLY. Heti 2 órában. A két első évnegyedben ásványtan, a két utolsóban nővény tan, mindkettő bővebben. Kriesch nagyobb tankönyve szerint.

11. Rajz.

I. OSZTÁLY. A mértani rajzból heti 4 órában: Az egyenes vonalok s azoknak iránya. A szögök s azoknak megmérése illetőleg meghatározása szabad szemmel. Á három- négy- és szabályos sokszögök, csillágidomok. A kör és kerülők. A mértani idomok gyakorlati alkalmazása s az ékitmé- nyi rajz alapvonalai kihuzogatva. A térben levő mértani idomok. A távlat elmélete és gyakorlati alkalmazása, a derék-, a 45 fokú szög, az egyenoldalu háromszög, a négyzet átlóival, a s z ab. h a t s z ö g, a kör s annak átmérői. A térben levő bádog mértani-testek rajzolása távlat szerint fehér és színes papirosra, s végül az árnyékolás.

II. OSZTÁLY. A mértani rajzból heti 2 órában a mértani idomok szerkesztése körzővel és vonaszszal párhuzamban az elméleti előadással. Használtatott a Mocnikfóle „Mértani nézlettan“ és Hieser- „Rajzoló mértan“-«. Sza b adkéz i - raj z b ó 1 heti 2 órában a fő egyes részei körvonalozva, fejek és ékítmények gyengén árnyékolva.

III. OSZTÁLY. A mértani rajzból heti 1 órában. A körtől a csiga-vo n alakig. Moenik „Mértani nézlettan“ a szerint. Szabadkézi-rajzból heti 3 órában. Árnyékolt fejek, a test egyes részei, ékítmények kihúzva és árnyékolva.

IV. OSZTÁLY. Szabadkézi-rajz heti 4 órában. Nagyobb fejek, egész emberi alakok, oszlopfők és párkányzatok rajzónnal és rajz-szénnel (kralon) árnyékolva.

Szépírásra, mely a folyó Írás csinosításában állott, az I, és II. osztály tanulóit heti 1 — I étában a rajztanár tanította.

12. Testgyakorlat.

I-—Hl OSZTÁLY. Heti egy-egy órában. Szabad gyakorlatok. És pedig a fejnek, karnak, kéznek, testtörzsnek, lábszáraknak, lábaknak gyakoroltatása Üteuy szerint előre és hátravonnlás. Ugrás. Falábbal járás. Korlát-ugrás. Kengyelhintázás. Gyakorlatok a himba-kötélen. Mászás. Oldal-ugrás.