Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1857

haladtával pedig Bethlen Gábor, erdély fejedelem által királyi fénynyel építtetett s megnagyít- tatoti, de 1657-ben a tatárok által borzasztó módon elpusztíttatott és elégettetek, délnyugotra fekszik, a városnak terjedelmes szögét képezvén. Mellette Mihály arkangyal nagyszerű temploma, Erdély fejedelmeinek temetkezési helye díszük. A város fala régi mű, hat vagy hét század előtt Gyula vezér által Apulum nevű szomszédváros falaiból építtetett. A sánczot I. Ferdinand császár kezdé hajdan a falak mellé ásatni, mH azután Bethlen Gábor folytatott ugyan, de kora halála miatt be nem végezhetett a város két szögletére még is téglából nagy és szabályos, földdel tömött erősséget rakatván. Két kapuja van, egyik a Maros és Ompoly összefolyásával szemben, ettől ezer lépésnyire távol, nyári keletnek fekszik és a mellette lévő kápolnától szent György kapujának mondatik; e kapun a farkast szopó Remus- és Romulusnak a romaiak által köbe vésetett képe ma is látható. — A másik a nyugoti külváros felé néz, és szent Mihály kapujának neveztetik, Annyi lépésre van ez a szöHöktőt, mint a szent- györgyi a Marostól. — A városnak csak kútvize van; mert az Ompoly éjszakra négyszáz, a Maros pedig keletre ezer lépésnyire van a falaktól. Volt ugyan a régibb fejedelmek idejében egy földalatti vízcsatornája, mely a vizet az udvarba vezette; de az idő inostohasága állal elpusztultnak csak nyomai látszanak.“ (E nyomok most is láthatók.) Ezekből világos, hogy Gyula-Fejérvámak kérdett része a mostani várnak helyén álla, elővárosa pedig — melynek temploma Szent-Mihály kapujától nem] egész stádiumra vala távol — nyugotra a szőllök felé nyúlt. (Bethl. 1. 12. pag. 226.) Mostani nevét VI. Károly császártól nyerte, ki azt Gyula-Fejórvár kerített részének helyén, miután ennek s a külvárosnak lakosmit azon vár alatti térségre, mely akkor mező volt és melyen a mostani város áll, leköltöztétték volna, újból fölépité. A várnak építése 1715-ben kezdődött gróf Kornis Zsigmond kormányzósága, és gróf Stein- wille föhadi parancsnoksága alatt. Az alapkő nagy pompával 1715—ki november 13-án Köleseri szerint nov. 4-én tétetett le. Elkészült 1738-ban. A mérnöki munkálatokat báró Weisz nevű cs. kir. mérnök vezette. — A várkapuhoz szükségelt köfaragványok Bécsböl a császári váriakból hozatlak, melyek VI. Károly lovon ülő, életnagyságu szobrával és ennek díszítményeivel együtt hatszáz ezer iorintba kerültek. (Lebrecht „Versuch einer Erdbeschreibung Siebenbürgens“ 41—44 1.)

Károlyféjórvári nevének keletkezési idejét örökíti amaz emlékpénz, melynek első lapján a

várnak képe és egy szárnyait kiterjesztett sas e föliratfal „Tutissirna Quies“ a túlsó lapon pedig e

chronosticon áll, melyet — minthogy honiiróink azt különféleképpen adják - egy az itteni csillagdában létező emlékpénzről magáról leírni jónak láttunk:

liVCe saCra C’aroM sIJflMjes a liba aCCIpWt ortVs Mn soliMDa prlMVs ponIlVr arCe IaapMs MVIila nata iY'F, CaroXtVs ’VMl,. robVr et aVXIt rVFila sin Mheat nV»C CaroMna VnOer. c)

Az alsó város egy gyönyörű, de esős időben rendkívül sáros völgyben éjsaakkelclről dél— nyugotnak fekszik; a miért a lakosság leköltöztetése alkalmával protestált is. Határai a várral egyikfct-: keletről Drombár, Sóspatak és Csüged ; délről Marosporto, nyugotról egy Poklodtól egész Kisfaludig terjedő hegyláncz, melynek legmagasb csúcsa a Mámó; éjszakról Kisfalud és Borbánd. ÉjsaakkelelP ét keleti határait az »Ivarostól ezer lépésre távol és az Ompoiyt éppen annyi távolságra fölvevő Maros

Erdély fő- és egyedül hajókűzhaló folyamának hullámai mossák, mely Györgyó délkeleti havasain eredve

és ölvenkilencz órai útjában több patakot és kisebb folyót, nevezetesen Gerendnél az Aranyost, Balázs- falvánál a két Küküllöt s itten az Ompoiyt keblébe fogadva Limba alól Marosporto és Alsó-Váradgya között nyugotdélnek Poklos alá kanyarodva, innen délnek Magyarország felé halad.

Tenger feletti magassága 113 bécsi öl. Földrajzi hosszúsága Paristól — 2Í° 14' 16'' (keletre) szélessége — 46° 4' 16". Uralkodó szelei egymást fölváltólag: SW. és NO; azaz: délnyugoti és éjszakkeleti, melyek közül amaz legtöbb erőt fejt ki; ez hoz esőt, szélvészt, ez töri meg a Maros jegét. —