Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1857
— 15 — 61. A harmadik korszakot Csik-Karczfalvi Mártonüi György nyitja meg. Mint esztergomi prépost és kánonok VI. Károly császár, király és fejedelem, a katholika vallás hazánkbani áldott emlékű helyreállítója által 1713-ki február 18-án erdélyi püspöknek neveztetett ki. E dicső fejedelem ugyan azon év dec. 11-én kelt rendeletében a püspökséget és káptalant újból alapítá, régi fényes méltóságába visszahelyzó. Mártonffi 1716-ban Erdélybe jővén és előbb is N. Enyeden febr. 17-én Gróf Kornis Zsigmond kormányzó által Fejérvármegye főispánjává beigtattatván, ugyanazon hó 19-én püspöki székét a nevezett kormányzó, Steinwille föhadvezér, gróf Mikes Mihály kormányszéki tanácsnok, több nemes és egyházi kíséretében elfoglaló. Az egyházi téren bokros érdemeket szervezvén, a fejedelemnél az ország érdekében többször sikeresen közbenjárva 1721—ki September 5-én jobb létre szenderült. 62. B. Mednyánszky László, 1722-ben erdélyi püspöknek neveztetvén, e méltóságról lemondott. 63. Csik- szentmártoni Antalfi János, 1724—1728. 64. B. Zorger Gergely, 1729—1740. 65. B. Klobusiczky Fe- rencz, 1741—1748. E püspök indítványára töröltettek el a Szebenben 1743-ban tartott országgyűlésen a katholikus püspököt kizáró, szerzetes rendeket tiltó, és a katholika vatlás szabad gyakorlását gátló régiebb törvények. 1748-ban Zágrábra tétetett. 66. B. Sztoyka Zsigmond Antal, 1749-ben lett püspök, papnöveldét és egy kanonoki stallumot alapítván, a székegyház szentélyét régi alakjában újra fölépítvén bölcs és üdvös kormányzata tizedik évében a püspökségről lemondott, magányos életét 1770-ig Med- gyesen a zárdában Istennek szentelvén. 67. Gróf Batthyáni József, 1759-ki dec. 3-án püspöknek szenteltetvén, rövid ittléte után előbb kalocsai, azután esztergomi érsek- lett. 68. B. Bajtai József Antal, 1760—1772. E kitűnő tudományáról híres püspök, előbb kegyesrendi szerzetes volt. 0 alapítá a nyol- czadik kanonokságot, alatta — 1771-ben jőve a szebeni és brassói dekanatus az erdélyi püspökség hatósága alá. 1772 méltóságáról lemondván, Pozsonyba indult, de útjában már elhalt. 69. Manzador Pius, 1773—1774. Híres szónok volt. 70. Kolonitz László, 1774—1780. Hat évi bölcs kormányzás után Váradra, utóbb Kalocsára vitetett. 71. Gróf Batthyáni Ignácz, Erdély egyházának e kegyes Maecenása (lásd alább a csillagdát) 18 évi kormányának nyomait lángbetükkel irá honunk történeteinek lapjaira. A vallás és tudomány iránti kegyeletét a legkésőbb unokák is hirdetendik. Hirdetik különösen a nevéről nevezett intézet, és a székesegyház belsejének általa történt kicsinosittatása. 0 valóban Istennek, hazájának és a múzsáknak élt. 72. Csik-Mindszenti Mártonfi József, 1799—1815. Csik-Szentkirályon 1746-ki januar 15-dikén szegénysorsu szüléktől származván, kitűnő elmetehetségei és szelíd magaviseleté által már tanuló korában kitűnvén, a Jézus társaságába lépett. Előbb tanár, majd az erdélyi r. kath. nevelő- és tanintézetek főigazgatója s 1799-b‘en erdélyi püspök lett. A tudomány, egyház és haza terén szerzett érdemei halhatatlanná teszik nevét. (Részletesb életrajzát Ötvös Ágoston az 1857) K. Közlönyben Vas József a Vasárnapi újság idei 8 számában adák ki.) 73. Rudnai Sándor, 1816—1820. Közbenjárásának köszönik az itteni kanonokok káptalani ékes, nyolczszögü keresztöket, melyen Szent- Mihály képe e fölirattal: „Scutum Capituli Albensis Transsilvaniae“ és a túlsó oldalon I. Ferencz és Carolina Augusta ö felségeik neveinek első betűi diszlenek e körirattal: „Gratia et Clementia Augusto- rum.“ 1820-ban esztergomi székére távozott. 74. B. Szepesy Ignácz, 1820—1827. Ez apostoli buzgó- ságu főpap emlékét, életben lévő ismerőseinek kegyeletes magasztalásán kívül, az 1822-ben tartott megyei zsinatnak határozmányai, a Szepesy név alatt ismeretes imakönyv és a szentirásnak általa eszközöltetett, itten kezdett magyar fordítása örökítik. 1827-ben Pécsre tétetett. 75. Tusnádi Kovács Miklós, 1827—1852. Huszonöt évi atyai kormányzása folytán tanúsított szelídsége által a köz, honunk valamennyi lakosai által táplált tiszteletnek tárgya volt. Tetemes vagyonát jó czélokra hagyományozván, a forradalom által sokat szenvedett közintézeteink fölsegéllése részben neki köszönhető. HAYNALD LAJOS, Ö cs. kir. apostoli Felsége által 1851-ki sept. 9-én erdélyi Coadjutor-Püspöknek neveztetett ki, 1852-ki martius 15-én „hebroni püspök“ czimmel megerösittetett és ugyanazon évi Augustus 15-én Pozsonyban fölszenteltetett. Boldogult elődjének 1852—ki october 15-én történt halálával a hebroni püspök czimének felhagyásával szerencsésen átvette a megye kormányzását. 1853—ki augustus 6-án az