A Győri Püspökség Körlevelei, 1964
Tartalomjegyzék
8 394/1964. sz. - A "GACHAM LITURGIÁM" MOTJ PROPRIO KIHIRDETÉSE Hint Tdő Papjaim előtt ismeretes, Szentséges Atyánk 1963. december 4-én jóváhagyta és megerősítette a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat liturgiáról szóló határozatait. A "Constitutio de Sacra Liturgia" az egész eddigi liturgikus gyakor - latnak átfogó felülvizsgálását és reformját jelenti, melyet éppen ezért nem lehet rövid időn belül végrehajtani. A Szentatya külön bizottságot létesített a Constitutio határozatainak a gyakorlat számára történő kidolgozására. Minthogy azonban a Constitutio rendelkezéseiből egyeseket máris meg lehet valósítani, a Szentatya f. évi január 25-én kelt "Sacram Liturgiám" kezdetű motu propriojában 1964. február 16-tól elrendelte a zsinati liturgikus reform legelső szakaszát jelentő határozatok érvénybelépését, melyeket a Constitutio idevonatkozó részeivel együtt az alábbiakban közlök: I. A teológiai oktatásban a liturgia tanitása fokozottabb jelentőséget kapjon. II. Egyházmegyékként Tanács alakítandó a liturgia, az egyházi zene és az egyházi művészetek gondozására. III. A vasárnapi és parancsolt ünnepi szentmiséken a homilia /szentbeszéd/ tartása kötelező. A Constitutio 52. art.-bán ezt igy fogalmazták meg a zsinati atyák: "A homiliát, mint magának a liturgiának részét, szerfölött ajánljuk. A szent szövegből tárulnak elénk a liturgikus év folyamán a hit titkai és a keresztény élet szabályai. Ezért, amikor vasárnapi és parancsolt ünnepi szentmisére jönnek össze a hivek, el ne hagyjuk, hacsak súlyos ok nincs rá." Mivel a kérdés Tdő Papjaimat közvetlenül érinti, jónak látom azt bővebben kifejteni. A zsinat atyái által Egyházunk nyomatékosan tanitja, hogy a szentbeszéd a liturgikus cselekmény szerves része. A 53. art. megkapóan hirdeti: "Jóllehet a szent liturgia főképpen az isteni Fenság tisztelete, ugyanakkor azonban nagy tanitó erőt is rejt magában a hivő nép számára. A liturgiában ugyanis Isten szól az 0 népéhez, Krisztus hirdeti most is még az 6 evangéliumát. A nép pedig énekekkel és imádsággal válaszol az Istennek." így aztán érthető, ha az 56. art. erre a következtetésre jut: "A misének két alkotó része, tudniillik az Igének és az Euckarisztiának liturgiája, oly szorosan egybekapcsolódik, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt alkot." Amint ezt már az Egyházi Törvénykönyv 1344. és 1345. cn. , valamint annak nyomán a Zs.H. 35.$. előirja, és magam is már ismételten sürgettem, most a Motu proprio rendelkezéseire hivatkozva újra buzditom Tdő Papjaimat, hogy a fentieket jól megfontolva, szitsák fel magukban hivatásuk és küldetésük kegyelmét. Tartsák súlyos lelkiismereti ügyüknek, hogy gondosan készitett szentbeszédeik által az Isten Igéjével tanítsák és neveljék hiveiket. IV. E pont a bérmálás szentségének szentmisével kapcsolatos kiszolgáltatásáról intézkedik. V. . A házasság szentségének szertartását a Motu proprio szerint rendes körülmények között szentmise alatt kell végezni, mégpedig a mise evangéliumának felolvasása és az ezzel kapcsolatban tartott homilia után. A Motu proprio lehetőséget ad azonban arra, hogy továbbra is a szentmisén kivül végezzék a házasságkötés szertartását. Ebben az esetben azonban a Szentatya némi módosítást rendel el az eddigi szertartáshoz képest. E módosítás nálunk majd a Püspöki Kar közös intézkedésével válik hatályossá. II.
