A Győri Püspökség Körlevelei, 1962

Tartalomjegyzék

a Megyei Igazgatósághoz, hanem a járási fiókhoz kellhejelentenie A kárjelentéshez ajánlatos azonnal mellékelni a helyreállítási költsé gekről bekért árajánlatot és az esetleges állványozás költ­ségvetését is, Jelenteni kell ugyanakkor a kárt az Egyházmegyei Hatósághoz is, és mellékelni kel'1 a költségvetések másolatát is, hogy megbízottam bekapcsolódhassák az ügyvitelbe, A kárbecslők által felvett jegyzőkönyv csak az Egyházmegyei Hatóság felülvizs­gálása és jóváhagyása után fogadható el, A jóváhagyott jegyzőköny­vet az E.H. továbbítja se ÁB-hoz és ugyanakkor értesítést küld a kártérítés összegéről. Az uj biztosításokat is a jövőben az ÁB járási fiókjainál kell megkötni Az ajánlat felterjesztendő hivatalomhoz jóváhagyásra, A kisérő iratban a vagyonkezelők tegyék meg észre­vételeiket és javaslataikat. A jóváhagyott ajánlatot Irodám to­vábbítja kötvényesités végett az ÁB-hez. 518/1962. sz. - SZTK TÁJÉKOZTATÓ Az uj SZTK bejelentési kötelezettséggel kapcso­latban az alábbiakról tájékoztatom Tdő Papjaimat; Az SZTK által forgalomba hozott "Jegyzék"-et min­den hó 8-ig kell beküldeni az illetékes alközponthoz. A bejelen­tés mindig az előző hónapra vonatkozik. A, késedelmes beküldés minden napja után 5-5 Pt birság fizetendő. A rendbírság összege azonban a tárgyhónapra kivetett járulék összegénél nem lehet nagyobb. Aki a dolgozó munkábalépését vagy munkaviszonyának meg­szűnését a jegyzéken nem tüntette fel, szintén birság alá esik. Minden egyházközségnek ezentúl csak egy törzs­száma lesz és ezen jelentendő az egyházi személy és az alkalma­zott is /háztartási alkalmazott nem!/. A jegyzék 2r rovatába azt a napot kell irni, a- melyik naptól valaki ezen az állomáshelyen van bejelentve. Akik Í957. dec. 1. előtt jelenlegi állomáshelyükön voltak, munkábalé- pés napjának 1957. dec. 1-ét kell irni. A 3. rovatot csak akkor kell kitölteni, ha az egyházi személy a hónap folyamán erről a munkahelyről áthelye­zést nyert máshova, vagy az alkalmazott a munkaviszonyból kilé­pett. A 4- rovatba mindig annyi napot kell irni, ahány napból áll a hónap. Egyházi személyeknél a betegszabadságot vagy egyéb távollétet a hivataltól nem kell figyelembe venni a munka­napok beszámitásánál. lem egyházi személyeknél /alkalmazottaknál/ a betegszabadságot, vagy fizetés nélküli szabadságot le kell von­ni a hónap napja-^^ g^mából. ^ jegyzet rovatba pedig be kell irni; pl.10 nap betegszabadság. Betegszabadságnak csak a kereső- képtelen betegség számit, amikor a munkaválla-ló táppénzre jogo­sult. /Példa a járulék kiszámítására; 600- Ft-os havi bér ese­tén a járulék 120,- Ft 10 napos betegszabadság esetén a havi bér­ből levonandó 10 napi átlagos bér, pl. áprilisban 10 x 20 = 200 Pt. Kifizetendő bér tehát 400,- Ft, ennek 20 $-os járuléka 80,- Ft./ Jegyzetrovatba Írandó a fizetés nélküli szabadság is. /pl. ha valaki egész hónapon át fizetés nélküli szabadságon volt, ak­kor a járulék alapja az előző hónapra kapott javadalmazás mint eszmei összeg, és ez után 17 0 járulékot kell leróni./ Az 5. és 6. rovatba egyházi személyeknél nem kell összeget irni, hanem •'államsegélyes;1 vagy"nem állama egélyes;i megjelölést. Kon gruát élvező szeméi;éknél a 7-11. rovat kihúzan­dó, nem kongruásoknál a 7-10. rovat húzandó ki, a 11 rovatba pe­dig -18,50 Írandó, Az egyházközségtől kapott kiegészítést és stó­ladijat nem kell feltüntetni.- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom