A Győri Püspökség Körlevelei, 1959

Tartalomjegyzék

31 ­sal együtt kell énekelni Urfelmutatás előtt. Átváltoztatás alatt teljes csendnek kell lenni, hallgat az orgona és ének is. Átvál­toztatástál a Pater nosterig ajánlatos teljes csendet tartani. Megengedett, hogy a hivek az áldozás előtt a-pappal együtt három­szor mondják a Domine non sum Dignust.. Az eddigi szabály^ megvál­toztatásával a jövőben,amikor a miséző pap az utolsó áldáshoz ép, az orgona elhallgat és a miséző az áldás szövegét olyan hangossal mondja, hogy azt mindenki meghallhassa. b,/ A hivek részvétele az olvasott /csendes/ szentmisén. Gondot kell rá fo rditani ,ho gy a hivek "ne csak külső szemlélői" legyenek a szentmisének. A bekapcsolódásnak is­mét három fokozata van. 1/ A bekapcsolódás legelemibb formája,ha tisztán belső imádsággal kapcsolódnak a szentmisébe,Nagyon dicsé­retes és ajánlatos a misszálé használata. Itt jegyzendő meg,hegy a csendes szentmiséket nem szabad úgy végig orgonáin!, hogy köz­ben semmi ének,vagy ima nincs. Az orgona ilyen esetben csak azon részek alatt szólhat,amelyeket a pap teljesén csendben /submissa vwce/ végez, vagyis a felajánlás és a kánon alatt. 2/ Tökéletesebb bekapcsolódási forma, ha a hivek közös imákat mondanak és éneke­ket énekelnek az eucharisztikus áldozat megfelelő részeihez al­kalmazkodva. 3/ A részvételnek azonban az a tökéletes liturgikus formája, ha a hívek a misének megfelelő szövegeit hangosan, közö­sen imádkozzék és a papnak felelnek /missa recitata,vagy dialegá- ta/. Ennek négy' fokozata lehet': a/ Amikor a hivek csak a könnyebb feleleteket mond ják,/Amen; Et cum spiritu tuo; Deo gratias; Gloria tibi Domine; Laus tibi Christe; Habemus ad Dominum; Dignum et ju­stum est; Sed libera nos a male/, b/ Amikór ezenfelül mindazt mondják, amit a ministráns mond: a lépcsőimát, valamint az áldo­zás előtti Confiteort éo a Domine non sum dignust. c/ Amikor a mise állandó részeit a misézővel együtt recitálják: Kyrie,Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, Agnus Dei. d/ Végül,amikor a mise vál­tozó részeit is közösen mondják a pappal: Introitus, Graduale, Offertorium, Communio. Ez azonban csak képzettebb közösségekben érhető el /pl, szeminárium, szeretetházak/. Megjegyzendő, hogy a 3/ pont alatti esetekben a miséző a szentmise azon részeit, amelyeket a rubrikák szerint "clara voee" kell mondania, "elata voce" mondja, hogy a hivek a szent cselekményt követni tudják. Megengedett az is, hogy a csen­des szentmiséken a hivek a pappal együtt latinul hangosan, közö­sen elimádkozzák a Pater nostert az Ámenig bezárólag, minthogy ez ősi és nagybn megfelelő áldozás előtti imádság. III. Vecsernye. Ahol megvan az ősi, ti szteletremél tó szokás,hogy nagyobb ünnepeken és vasárnapikon a templomban éneklik a liturgi­kus vecsernyét /vesperást/, továbbra is fenntartható. Ahol nincs meg, ott lehetőség szerint bevezethető legalább egy-két nagyobb ünnepen. Az Instrukció felhivja az Ordinariusok figyelmét, ügyel­jenek arra, nehogy az esti szentmisék miatt egyéb liturgikus cse­lekmények és ájtatossági gyakorlatok, amelyek szokásban vannak, teljesen elmaradjanak. IV. Szentségi áldás. Az Oltáriszentséggel való áldás is valóságos liturgikus cselekmény, amelyet mindig a Rituale Romanum előírá­sa szerint kell végezni. Ahol emberemlékezetet meghaladó más szo­kás áll fenn, az az Ordinarius engedélyével megtartható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom