A Győri Püspökség Körlevelei, 1958

Tartalomjegyzék

&- 27 - IX.

Krisztusban Kedves Híveink!

Mélységes szomorúság töltötte el lelkünket, amikor Szentatyánk, XII. Pius pápa elhunytéról értesültünk. Úgy éreztük, hogy árvák lettünk, elveszítettük jóságos Atyánkat, bölcs tanítónkat,biztos szemű vezetőnket. Egy gondolat vigasztalt azonban bennünket’ elhagya- tottságunk fájdalmában: az egyházalapitó Krisztus akaratából a meghalt Szentatya örökébe újnak kell lépnie, hogy továbbvezesse az Egyházat történelmi utján az örökkévalóság felé. Krisztus akarata és az Egyház törvényei szerint az idevonatkozó rendelkezések pontos megtartásával össze is ült a pápaválasztásra hivatott bíborosoknak testületé. Mig mi buzgó és állhatatos imádságban kértük a Szentlélek Istent, hogy a választó kardinálisok elméjét megvilágítva mutassa meg nekik a személyt, aki az egyetemes Egyház vezetésére a leghivatott^bb, addig ők felelősségük mélységes átérzésével napokon át töprengve keresték sol^-sok tapasztalatuk böloseségével a megfelelő megoldást.

November 28-án délután végre fehér füst jelezte a Vatikán kéményén a pápaválasztás sikerét. És csakhamar ki is hirdette a rangidős diákonus-kardinális a Szent Péter-téren összegyűlt beláthatatlan tömegnek az eredményt: "Nagy örömöt hirdetünk nektek, van pápánk,fő- magasságú és főtisztelendő RONCALLI JÓZSEF biboros személyében, aki a XXIII. JÁNOS nevet vette fel," A rádiók mellett várakozó embermilliók hamarosan hallhatták ess uj 'Szentatya háhgját is, amint áldást adott urbi et orbi Hóma városának és az egész világnak. A mi lelkűnkben is visszhangot keltett, eltöltötte szivünket az öröjp, már nem vagyunk árvák, újra van Szentatyánk.

. Örömünknek ez az első indoka: A katolikus léleknek gyermeki megnyugvása abban a boldogitó tudatban, hogy az isteni Jópásztor helytartója személyében újra itt munkálkodik közöttünk. Hitünk szerin a pápa az Egyház feje, élétképességének őrzője és záloga, közvetítője az Egyházban lefektetett isteni adományoknak. E hit tántorithatat- lán biztosságával gyermeki lelkületűnk bensőségével és gyengédségével Örvendezünk az ég ajándékának, az uj Szentatyának.

Ez az Öröm akkor is eltöltötte volna szivünket, ha bárki mást állit az Ur Jézus helytartójaként az Egyház élére. Külön öröm azonban számunkra , hogy éppen Roncalli Józsefre esett a bíborosok választása. Hogy személyében méltó utód került Szent Péter székébe, azt abból is sejthetjük, hogy hosszú idők tapasztalata szerint az isteni Gondviselés nehéz viszonyok között mindig rátermett helytartót rendelt az Egyház élére. De abból Í3 következtethetjük, amit eddig szehtséges Atyánkról megtudnunk adatott. 1881-ben született a berga- mói egyházmegye Sotto il Monte nevű falucskájában. Vallásos, tisztes, szegény családból. Szülei.földműves ‘munkások voltak. Mily vigasztaló érzés sugárzik e tényből. Olyan Szentatyánk lesz, aki tapasztalatból ismeri a szegénységet éB igy bizonyár.q, sok-sok megértés gyűlt össze szivében a szenvedők és. nélkülözők iránt. Az ó megválasztása egy másik tényt is hangsúlyoz: Isten országában a legkisebb is lehet legnagyobb. Tanulmányait a bergamoi szemináriumban kezdte 1892-1900-ig, majd Rómában fejezte be 1904-ben. Ugyanebben az évben szentelték pappá. Mint fiatal pap a püspöki udvarban, majd a szemináriumban teológiai tanárként működött. Az első világháborúban katonai szolgálatot is teljesitett. Bármely munkakörben dolgozott is, erős szociális érzésről tett tanúságot. A jeles fiatal papot 1921-ben XV. Benedek pá- • pa Rómába rendelte a Hitterjesztés Kongregációjához* XI. Pius pápa Szófiába küldte apostoli vizitátorhak. Névnapján, 1925. március 19-én, püspökké, seenteltéte. Delegátusként működött, még Török- és Görögországban is. 1944-ben XII. Pius pápa párisi nunciussá nevezte ki. 1953.jan. ■„ X2~£n_tartott titkos konzisztóriumban biborosi kalapot kapott a Szent-