A Győri Püspökség Körlevelei, 1958

Tartalomjegyzék

VI.

21

Krisztusban szeretett Kedves Papjaim és Híveim’

Szent Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepén múlt 50 éve annak, hogy egyházmegyénk akkori főpásztora, áldott emlékű Széchenyi miklós püspök pappá szentelt és az egyházmegye szolgálatába felvett. Ti, Kedves Papjaim és Híveim, ezt a nem mindennápi évfordulót felejthetetlenné tettétek számomra, amikor szerte az egyházmegyéből küldötteitek utján, papjaim pedig 2 nap múlva személyesen siettetek székvárosomba, hogy az egyházmegye nagy családja együtt Ünnepelje az imádságnak, a lelki megújulásnak' és a hálaadásnak az emléknapját és velem együtt mutassa be az Urnák az aranymise szent áldozatát. Az aranymisés ünnepnapok boldog emlékeit felidézve, főpásztori kötelességemnek érzem, hogy pár szóval hozzátok forduljak

Félévszázados papi életem kegyelmeire és küzdelmeire, örömeire és keresztjeire visszatekintve, mindenek előtt csordultig telik meg a szivem hálával a. mindenható iránt, minden kegyelemnek forrása és ..kimondhatatlanul bőkezű osztogató ja iránt, de megtelik fc szivem hálával mindazok iránt is, akik e félévszázadban az Ő kegyelemosztó kezének eszközei, az én jótevő segítőim voltak.

Hogyan is lehetne mindezt a hálálkodó köszönetét szavakban kifejezni? En is úgy érzem magam, mint az azóta már az örökkévalóságba költözött paptestvérem, akinek aranymiséjén 28 évvel ezelőtt kézvezetője és szónoka voltam. Amikor az áldásosztás befejezése u- tán bekísértük, á sekrestyébe, arcán végigcsordultak könnyei, látszott, hogy valamit mondani akart, de szó alig jött ajkára, csak «egfogta kezemet és azt suttogta: gratias - hálás köszönet! Az aranymise ünnepén - úgy érzem - minden emberi köszönet csak erőtlen dadogás, azért köszcnetemet aranymisém paténájára tettem és S2entáldozatom imáiba suttogtam bele, hogy onnan szálljon égbe s a kenyér és bor színe alatt magát feláldozó Krisztus vigye s ajánl ja azt elfogadásra, a mennyei Atya elé.

mindenek előtt megköszöntem Istennek, hogy jó szülőket, buzgó, vallásos édesatyát és édesanyát adott, akik nemcsak imádságukkal és gyakori szentáldozásukkal, hanem jó példájukkal is neveltek a papi hivatásra. Földiekben szegények voltak, de lelkiekben annál gazdagabbak. Nem örököltem tőlük sem házat, sem földet, eem vagyont, de lelkembe csepegtették mély hitüket, kongrega- nista buzgóságukat, becsületes és lelkiismeretes kötelességtudásukat, amiknek birtokában gazdagnak éreztem magamat egész életemben. Azt kértem aranymisémen, áldja meg őket Isten haló poraikban és részesítse Őket örök boldogságban.

Megköszöntem Istennek, hogy a Szent Benedek Rend tagjaiban bölcs és nagytudásu nevelőket és tanítómestereket állított mellém tanuló éveimbeh, akik nemcsak a tudomány világába vezettek be, hanem biztos kézzel készítettek elő az életre is. Külön örömöt jelentett számomra, hogy aranymisémen a Bencés Rend főapátja vállalta Isten igéjének hirdetését, ő mutatott rá annak a papi rendnek a szépségére -és fenségére, aminek Isten kegyelméből félévszázada vagyok boldog birtokosa és nordozója.

mély hálával van eltelve szivem széretett Egyh-ázmegyém iránt. A győri egyházmegye megszentelt földjén születtem, faívai- nak és városainak vallásos levegője vett körül ifjúságomban, az Egyházmegye szentéletü papjainak és buzgó híveinek áhítata egyengette utamat az oltár felé, papnevelőintézete bontotta ki lelkem-