A Győri Püspökség Körlevelei, 1951
juthassanak, ezennel engedélyt adok összes papjaimnak arra ho'vy mindazon híveket, akik elsőpénteken délután bárhol a., e y ő mea/e * területén. szentáldozásra jelentkeznek, el. zetas en;edély megkéré se nélkül is megáldóztathissák, ha a hivő a szentáldozásra^elké- • szült és az alább közölt szentségi böjtöt megtart tta. Ilyen vá' no.tlc.nul végzete áldoz tatásokat azonban utóiig jelenteni kall ai ' egyházmegyei hatóságnak és a jelentésben” külön'ici "kell emelni, mi- ©rt kérte a hfv\. a délutáni ildoz.tatást. Az ilyen kivételes ese tekti.l eltekintve, délutáni mis'éaés és áldoz tatás engedélyét e- lore lenni kell. Amennyiben posta utján már nem lenne measzereziie ttí a fakultás, úgy az telefon utján kérelmezendő. Praesumálni az engedélyt nem szabad. Ugyanig*y kell eljárni, ha m.ás hétköznapokon /szentségimádis, bucsunap, falu egyéb helyi ünnepe/, kíván á'lelkipásztor déxut őri ’ misét tartani Ilyenkor még nyomosabb indokoknak kell fennforogni ok./pl. k .telező és sürgetőt« munka miatt a híven ne. .. tudnak déx- előtt szentmisén megjelenni/ , Á délutáni szentmise engedélyével együtt mindig megadatik az áldozás! engedély is, de a kérvényben mindig külön erre is 3r.-re/ ^ keil kérni A : Krf" ' elsőpéntekre sürgősség ese . té n általánosságban megadott, áldozás! engedély egyéb hétköznapokon nem alkalmazható űrre ugyanis csak egészen rendkívüli kral- * menyek fennforgása esetén adok külön kérelemre.! engedélyt Az engedélyt ilyen esetben névreozoxóán kell kérni. t fentemlitett rendkívüli felhatalmazás e jyben megváltoztatja a délutáni mis ózok és a z e nt áld o zásx.o z járulók részére a'szentségi bojtot is. Ezentúl a délután miséző papnak va y áldozó hívőnek a szentmise, iil. szentáldozás el tt szilárd eiedei tekinteté- ]2®n_károm órás , .folyadék és orvosság /aJácoTx© Imént és/’ te .int etében PÜáig . ;30yorg.s szentségi_ bo j töt .ke±i_ t artaniá. Ez az uj é 1c írás" a vasárnapokra es ünnepekre engedélyezett délutáni misékre és ál dozásokra is érvényesít A már icindott• fakuitásde tehát ebben a, értelemben megváltoznak 193/1951 sz. - xiAZjáhbnGI aKaDaLY i»ÍA^SZbNiobu' A C,J.C. 1059 kánonja érceimében a törvényes rck nság /co> %iatio legalis/ tiltó akadály fegyházjogilag ama országokban, amely országoknak a világi joga ezt az akadályt ilyen formában ismeri/ A törvényes rokonság nálunk az lfc94; XXXI. t c. 18.. §-ának a/ és b/ ^pontjaiban felsorolt esetekbe,... képezett tiltó akadályt, mely alól polgári vonatkozásban az áldani Hatóságoktól, egyav.zilag pe- di£ az ejghizmegyei hatóságoktól kellett felmentést kieszközölni _Must ^tudomásul közlöm Tdő Papjaimmal, hogy a 1 épk társaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 46 . számú törvényerejű rend3lete /Magyar Közlöny 1950. nov. 26, i szám/ 4« § ában megszüntette a H.T.„ 18. § b/ penxjabau fennálló h-.xa.sságkötesi tixaxmat, vagyis ezen •• túl nem tixos a hxzasságxötés az orukbefo adó és az. örökbefo,;:, - dott vérszerinti leszármazója, valamint ennek volt házastársa között; úgyszintén az örökbefogadott, vérszerinti leszármazója és az örökbefogadónak vont házastársa kozott.. _ /íQm helyeztetett hatályon kivül az előbb említett § a/ pontjában fennálló hazasságkötősi tilalom, vagy is egyház j •: giiag is továbbr ■. is tiltó vők .dáxykéut áli fenn a törvényes rokonság a kivetkező esexekben: az orökbef o.yidó és az örökbefogadott> vala mint ennek volt házastársa között; úgyszintén az örökbefcgad >tt és* az örökbefogadó volt házastársa között.
