A Győri Püspökség Körlevelei, 1949
Tartalomjegyzék
44 2922. sz. Imád- kozzuk a szentmisét c. kiadvány megküldése és a liturgikus mozgalom ajánlása főfoglalkozásként szereplő alkalmazottak képeznek, akiknek szolgálata a heti 2 órát nem haladja meg. 2. Amennyiben a bejelentésre kötelezett egyházi alkalmazottnak más főfoglalkozása biztosításra nem kötelezett (pl. önálló gazdálkodó, iparos), a bejelentett után csak balesetbiztosítási díjat kell fizetni, ami tényleges javadalmának ,1%-át teszi ki (de legalább havi 1.50 Ft-ot). A balesetbiztosítás a bejelentés napjával azonnal érvénybe lép várakozási idő nélkül. 3. Amennyiben a bejelentésre kötelezett alkalmazott más főfoglalkozása is biztosításra van kötelezve (pl. mezőgazdasági munkavállaló, tanító), akkor minden vonatkozásban a teljes OTI járulék fizetendő, ami a tényleges javadalom 13%-át teszi ki. 4. Amennyiben valaki az elmulasztott bejelentést pótolja, az elmulasztott időre is az előzőkben meg határozott összegek fizetendők, amihez 20% bírság járul, ha a mulasztó a bejelentést saját maga teszi meg. Akár OTI, akár egyéb ügyészi kérdések tisztázásának szükségessége felmerül. Tdő Papjaim forduljanak közvetlenül az egyházmegye ügyészéhez (Dr Dsida Elemér, Győr, Andrássy-út 8). A tavaszi esperesi és a nyári papi értekezlet bgyaránt foglalkozott a liturgikus mozgalom szorgalmazásának szükségességével. A híveknek a szentmiseáldozatba való bekapcsolása Szentséges Anyánk óhaja és egyben legfőbb lelkipásztori érdek. A közeljövőben általános rendelkezést fogok kiadni, mely kötelezően írja elő, hogy a szentmisének bizonyos részeit minden plébánia hívőserege kívülről tudja, A bérmálásokon és több egyházközség híveit összegyűjtő ünnepségeken kötelező lesz a liturgikus szentmise tartása abban a formában, hogy a pap csendes szentmiséje alatt a hívek a szentmise egyes imáit közösen imádkozzák és megfelelő latin vagy magyar énekeket felváltva énekelnek egy pap vezetése mellett. Ugyanez a szentmise hallgatási mód nagy lelki haszonnal alkalmazható a vasárnapi és a nagyobb látogatottságnak örvendő hétköznapi csendes szentmiséken is. A kántoroknak a szentmiséken való megjelenésben mind- gyakrabban előforduló akadályoztatása egyre sürgősebbé teszi a liturgikus szentmise bevezetését. A liturgikus szentmiséken az egész egyházmegye területén egységes szöveget kell használni. Vezérkönyv gyanánt az egyház- megyei hatóság kiadásában megjelent b. e. Élő Pál csornai plébános által kidolgozott és magyarázatokkal ellátott Imádkozzak a szeiitraisét című kis misekönyv alkalmazandó. A kiadvány első része tartalmazza a rendes szentmise teljes szövegét (privát használat céljaira a változó részek a Szentháromságról szóló miseszöveget is leközlik), a második rész pedig a gyászmise különféle formáit adja a hívek kezébe. A már kész misekönyvből a templompénztár terhére minden plébániának és egyházközségnek megküldök jelen körlevelemmel együtt egy példányt. A lelkipásztorok jelentsék, hány példányt igényelnek ezenfelül. A misekönyv imakönyvként is ajánlható a híveknek. Ara 5.— Ft, megrendelhető az egyházmegyei hivatal beszerző csoportjánál. A kiküldött példányok árát a templompénztárak haladéktalanul küldjék be az egyházmegye csekkszámlájára. Az egyházmegyei hivatal gondoskodni kíván arról is, hogy a közösen mondandó állandó miserészek néhány oldalas külön- lenyomatban is megjelenjenek, ami a beszerzési ár csekélysége miatt minden hívőnek kezébe adható. A misekönyvre vonatkozó rendelések esetén a lelkipásztorok egyidejűleg jelezzék az igényiendő imaszövegek mennyiségét is. Előfordult, hogy a plébániabirtok adóhátralékát bekebelezték a plébániabirtok állagára. Ha ez megtörténne, a javadal- masok a kézbesítéstől számított 15 napon belül éljenek felfolyamodással a Pénzügyigazgatósághoz a törvénysértő bekebelezést elrendelő végzés ellen. Hivatkozzanak a Kúria 81. sz. teljes ülésű határozatára, mely kimondja, hogy a bekebelezést egyházi birtoknál csakis a haszonélvezeti’« lehet elrendelni, de a vagyon állagára nem. 2923. sz. Végrehajtási zálogjog bekebelezése a plébánia birtokra /
