A Győri Püspökség Körlevelei, 1949

Tartalomjegyzék

V 1414. sz. Tábori lelkészek jog­hatósága. 1415. sz. Káplán­napok meg­rendezése. Tudomására adom mindazoknak, akiket illet, hogy a püspöki kar tagjai — ki-ki a maga egyházmegyéjére — folyó hó 6-i tanácskozásukban megadták az igehirde­tési hatalmat és gyóntatási joghatóságot mindazon aktív és szolgálatra behívott tartalékos tábori lelkészeknek, akiket e szolgálatra az illetékes Ordinarius, illetve Superior elbocsátott, illetve elbocsát, fel­téve természetesen, hogy az illető lelkész­nek a saját egyházmegyéjében, ületve szerzetében ugyanilyen érvényes hatalma van. Emlékezetes Tdő Papjaim előtt, hogy az elmúlt év nyarán kísérlet történt a káp­lánnapok rendezésével a fiatal papság összefogására, problémáinak megbeszélé­sére, lelkipásztori tapasztalataik kicseré­lésére, lelki és szellemi továbbképzésük biztosítására. Az első kísérlet teljes mér­tékben beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. A folyó évi esperesi értekezlet javasla­tára és az elmúlt évi káplánhét résztve­vőinek kívánságára a káplánnapokat ez évben is megrendezem. A július hó első hegében (4 és 9 között) tartandó káplán­napokat a múlt évihez hasonlóan három napos lelkigyakorlat vezeti be. A talál­kozó részletes tárgysorozatának összeállí­tását a fiatal papság kezdeményezésétől várom. A múlt évi káplánnapok résztve­vőinek előterjesztésére Medgyesi Ottó csornai hitoktatót, bíztam meg a káplán­hét megszervezésével. Felhívom az 1939— 1948. évben felszentelt Tdő Papjaimat, vo­natkozó javaslataikat és kívánságaikat június 15-ig közöljék nevezettel. Szíveseb­ben látom, ha a káplánhét előadói között magának a fiatal papságnak jut elsőrendű szerep. Az egvházmegyei hatóság és a hit- tudományi főiskola tanári kara természe­tesen készséggel ad útbaigazításokat az előadóknak és kifejezett kívánatra kénye­sebb kérdéseknél szívesen gondoskodik megfelelő előadóról. A káplánnaookon való részvétel önkén­tességét továbbra is fenntartom, de elvá­rom a fiatal papság minél szélesebb ér­deklődését az összejövetel iránt. Ahol a 23 templompénztár helyzete megengedi, az útiköltségnek a templompénztárból való kifizetésére külön kérelemre engedélyt adok. Felhívom lekipásztorkodó Papjaim fi­gyelmét arra, hogy az elmúlt háború fo­lyamán a harctéren, fogságban vagy légi támadások alkalmával nem a plébániához tartozó területen elhúnyt híveik anyaköny­vezése iránt minden lehetőt kövessenek el. Sokan vannak a fogságból hazatértek között, akik 5—10, sőt több bajtársuk ha­lálesetéről tudnak tanúskodni. Kívánatos, hogy ezek a tanúk a vonatkozó összes ada­tok írásbafoglalásával eskü alatt kihall­gattassanak, melyről a vallomásttevő, két tanú és a plébános aláírásával, valamint hivatali pecsétjével ellátott jegyzőkönyv készítendő. Különösen fontos azoknak holttányilvá- nítása, akiknek hitvestársuk itthon még él, mert ennek egy esetleges később bekö­vetkező új házasságkötés alkalmával sza­badállapota már igazolva lesz, s nem kell az utolsó napokban tanúk után kutatni és aggódni az eljárás sikeréért. Minden egyes alkalommal két tanú eskü alatt egybehangzó vallomása szükséges ahhoz, hogy egyházmegyei hivatalom a hátrahagyott fél szabadállapotát kinvil- vánítsa és az elhalálozás anyakönyvi be­jegyzését elrendelje. 1416. sz. Holttá­nyllvání­tás. Hivatkozással a 1946. évi V. sz. körlevél 5. oldalán és az 1948. évi II. sz. körlevél­ben, valamint a ZsH. 467. és 46S. §-ában foglaltakra a templompénztárakban tar­talékolható készpénzösszeget az esperesi konferencia javaslatára jelen rendelkezé­semmel 400 forintban, az előzetes enge­dély nélkül rendkívüli templomi kiadá­sokra utalványozható összeget pedig 200 forintban állapítom meg. A 400 forinton felüli összeg továbbra is beküldendő az egyházmegyei hatósághoz. A plébániára fordított bármely csekély összegű kiadás­nak a templompénztárból történő kifize­tésére egjdiázhatósági engedély szükséges. 1417. sz. Templom­pénztárak­ban tartható készpénz- összeg és engedély nélkül folyósít­ható összeg új meg­állapítása #

Next

/
Oldalképek
Tartalom