A Győri Püspökség Körlevelei, 1948

Tartalomjegyzék

• 2113. sz. Ragats Rezső dr halála. i (Gyirmót), Visi Pétér, Vitéz István, dr Zágon József. Az U. Cl. római főtitkára a kivált­ságok megadásának taxájaként minden kérvényezőtől egy szentmise elmondá­sát kéri; ad intentionem Secretariatus U. Cl. A kérésnek mindenki minél előtt tegyen eleget. A szentmise elvég­zéséről külön jelentést nem kérek. Fájdalommal közlöm a Tdő Testvé­rekkel, hogy dr Ragats Rezső pápai prelátus, a győri székeskáptalan nagy­prépostja életének 73., áldozópapságá­nak 50. évében július 27-én az Úrban csendesen elhunyt. Temetése július 29-én volt a székesegyházban, melynek káptalani kriptájában helyeztük örök nyugalomra. A részvét, mely utolsó útjára kísérte, bizonysága volt annak, hogy az egyház­megye nemcsak nagy tekintélyű, ha­nem szeretve tisztelt kiváló fiát vesz­tette el benne. Élete rövid pasztorációs szolgálat után az egyházmegye köz­pontjában folyt le, javarészt a szemi­náriumban és hittudományi főiskolán, majd később az egyházmegyei kor­mányzat keretében. Egész generációkat nevelt a főiskola katedráján, évtizede­ken át példaadó pontossággal látta el az iskolai közigazgatás teendőit, mint püspöki, majd káptalani helynök el nem múló érdemeket szerzett az egyház- megyei kormányzatban. Intézkedéseiben alapos, széleskörű szellemi felkészült­sége gazdag tapasztalattal és életböl- cseséggel párosult. Csodálatraméltó munkabírása mellett kifogyhatatlan volt a munkaszeretete. Nem ismerte a nyu­galom, a pihenés csendes óráit, élet­ereje fogytáig az egyházmegyének kí­vánt szolgálni, dolgozni. A legrégibb canonica visitatiok 17 kötetét dolgozta fel élete utolsó évében, míg betegsége ágynak nem döntötte. Emberi vonásai kemények voltak. Akik csak futólag ismerték, félve kö­zelítettek feléje. Akiknek azonban be­pillantást engedett leikébe, tapasztalhat­ták, hogy a szigorú külső melegen érző szívet takar. Mintha szándékosan öltötte volna magára a keménység védő páncélját, nehogy jó szíve gyengeségre vagy részrehajlásra vigye. Ó az igaz­ságnak volt rendíthetetlen harcosa. De a harcias vértezeten átsugárzott a szív­jóság, az együttérzés melege és ez tette egyéniségét keménysége mellett is ked­vessé és szeretetreméltóvá. Emlékét az egész egyházmegye hálá­val és szeretettel őrzi. A két kötelező szentmisén túl gyakran zárjuk őt ke- gyeletes mementóinkba, hogy az Úr adjon neki küzdelmes földi élete jutal­mául mielőbb örök békét és nyugalmat. R. i. p.! Adrián Vilmos, Bauer Károly, Bö- nöck József, Horváth Brúnó és Vághy István győregyházmegyei szerpapokat folyó évi június hó 20-án székesegy­házamban áldozópapokká szenteltem. A szokásos évi konkurzus alkalmával a következő ifjak nyeltek felvételt a szemináiiumba: Teológiára: Francsics Károly, Kolos János, Kondor Gyula, Varga Ferenc. A gimnázium VII. osztályára: Bálin­ger Tibor, Fülöp László, Holzhacker József. Wittner Károly. A VI. osztályra: Kirkovics István és Magyari István. Az V. osztályra; Dukkon Miklós, Fehér János, Horváth József, Maráz Sándor, Marosi József, Molnár Tibor, Pozsonyi László, Sklánic Vince, Tren- csényi József, Walcz Rezső, Király József. 2114. sz. Pap­szentelés. 2115. sz. Konkurzus ered­ménye. }

Next

/
Oldalképek
Tartalom