A Győri Püspökség Körlevelei, 1946

Tartalomjegyzék

indulások lesznek . . . dögvészek, éhségek, rettentő tünemények‘ (Luk. 21, 10.). E gyűlöletáradattal szemben nekünk kell megépítenünk a szeretet legyőzhetetlen sáncait. Ha a gyűlölet hazugságaival mocskolja, szabdalja egyházi intézményeinket, annál szorosabban fűzze össze Krisztus papjait egymásai, főpásztorával a szeretet acies bene ordanata-vá. A mi szeretetünk nem érzelgősség és szóvirág, hanem cselekvés és erő. Amint Szent Pál apostol korintusi levelében (Kor. II. 13, 4—7.) ezt lelkünkre köti. Pappászentelé- sünkkor fogadott obedientia és reverentia ne a félelem, hanem a szeretet gyümölcse legyen. A szeretet kötelességünkké teszi a correctio fraterna-t is. Szeretet édesítse meg a szükséges szigorúságot szavainkban és lelkipásztori eljárásunkban. A pásztorbot átadásánál mondott intelem szól püspöknek, papjainak egyaránt: „ut sis in corrigendis vitiis pie saeviens, iudicium sine ira tenens . . . in tranquillitate severitatis censuram non deserens“.

Szívetek különösen meleg s tevékeny szeretetébe ajánlom : a templomot, s benne a szegényeket, magukrahagyottakat, szenvedőket; az iskolát s benne legdrágább kincsünket,, a gyermeket, az ifjúságot; a szemináriumot és benne egyházmegyénk jövőjének reménységét, kispapjaimat.

4. A szeretetnek ez a melegítő tüze, amelyet Krisztus Urunk hozott a földre és szívünkbe (Luk. 12, 49), ne hagyjon nektek nyugtot, legyen sürgető-hajtó ereje áldozatos papi munkátoknak. Ez most az utolsó kérésem. Amint imádság nélkül, úgy áldozat és munka nélkül sincs jóravaló papi élet. S volt-e valaha nagyobb szükség erre, mint napjainkban? Elpusztúlt magyar tájainkon, összebombázott városainkban, szétdúlt családi tűzhelyek, megsemmisült emberi életek és javak között — mintha óriási temetőben járnánk. De mi ebben a temetőben Isten szántóföldjét látjuk, amelyet az Úr háborúk, szenvedések ekéjével szántott fel mélyen új vetés alá. Uj életnek, új világnak kell ott kisarjadnia a mi kezünk nyomán. Krisztus nélkül és papjaink munkája nélkül, tudjuk, most sem épülhet új, szebb világ. Minden nemzeti újjáépítés legfontosabb feltétele : a katolikus hitnek és erkölcsnek erejét megtartani és növelni, a család egészségét megőrizni, a becsületes munkát megszentelni, a tévelygőknek utat mutatni, a reményvesztetteket felemelni, a hamis próféták hazugságával és gyűlölködésével félelem nélkül szembeszállni, — szóval híveink földi és örök üdvösségét biztosítani: mindez a mi szent feladatunk. Nem szabad csüggedten, szárnya- szegetten félrevonulnunk, akármilyen sötét is a magyar látóhatár. Nehéz, nagy időkben van szükség a nagy papi lelkekre, — akik egyenesen, keményen állanak és másokban is tartják a lelket. Nem siránkoznak sokat a múlt veszteségeken, hanem elszántan építik a jövőt.

Ezt a munkát nem lehet félkézzel, hanem csak egész lélekkel és odaadással elvégezni — az apostolok szellemében: „Én pedig igen szívesen áldozok, sőt magam is áldozattá leszek a ti lelketekért“ (2 Kor. 12, 15). Ahogyan Newman bíboros kezdte meg apostoli munkáját: „Itt most munkáról és harcról van szó. Ez az élet nem a szórakozás és az élvezés ideje, hanem a munkáé. Amikor Isten szolgálatára szántam el magamat, minden kényelmet és pihenést egy később eljövendő élet számára tettem el. Mert csak ilyen elszánt szentség tud utat törni a szent ügynek és evangéliumnak. Az emberben megtestesülő szent áldozatkészség az, aminek nem lehet ellenállni, amit nem lehet legyűrni!“

Amit kívánok tőletek, az nagy áldozatot, nehéz munkát, bátor harcot, az egész élet odaadását jelenti. De semmivel sem követelek többet, mint amennyit mint fő-