A Győri Püspökség Körlevelei, 1942
Tartalomjegyzék
5 a telepítési munkálatok megkezdésekor gondoskodni szükséges, mint ahogy azt az idézett törvénycikk is előírja. E törvénycikk 64. §-ának 2. szakasza módot ad arra, hogy a kijelölt területek ellenérték nélkül engedtessenek át, vagy azoknak ellenértéke a telepesekre hárít- tassék. A t.-c. 73. §. 1. szakaszának 7. bekezdése szerint pedig a telepítési alapból kell fedezni a birtokszerzők kulturális támogatásával kapcsolatos tennivalók ellátásánál felmerülő költségeket is. A telepesekre nézve tehát nagyon fontos, ha ez utóbbi intézkedés iskolájuknak, templomuknak és egyéb egyházi épületeiknek a költségeire is vonatkoznék és ha mindezek az épületek mindjárt a telepesközség létesítésekor felépíttetnének, mert nem kétséges, hogy ők egyházi épületeiket eladósodottságuk miatt a maguk erejéből belátható időn belül felépíteni nem tudnák. Arra pedig nem nagyon lehet számítani, hogy a régi kötelezettségekkel különben is túlontúl megterhelt egyházi nagyjavadalmak jövedelméből, vagy egyéb egyházi forrásokból, vagy a magyar katolikus vallásalapból ezek az új egyházi terhek fedezetet találhassanak. Nem elegendő azonban az egyházi épületeknek a felépítése, hanem azoknak a fenntartásáról is kell gondoskodni. Ha ez a fenntartás egyházközségi adóra ala- píttatnék, az vajmi kérdéses volna, legalább is addig az ideig, amig a telepesek a földszerzéssel és házépítéssel kapcsolatos adósságaiktól meg nem szabadulnak. Épen ezért szükséges a telepesek érdekében, hogy a szóbanlévő épület- fenntartás megfelelő földnek juttatásával intézményesen biztosíttassék Felhívandók a plébánosok arra is, hogy a kegyúri kötelezettséggel terhelt ingatlanoknak földbirtokpolitikai célokra való igénybevételénél a kegyúri terhek megfelelő megváltásáról is gondoskodás történjék. Minden adott esetben ezeknek biztosítását kérni kell a ni. kir. földmivelésügyi minisztertől, aki remélem, hogy a legnagyobb megértéssel fogja fogadni az erre vonatkozó kéréseket is. Mindezek közlése után tisztelettel felkérem Méltóságodat, méltóztassék egyházmegyéje lelkészkedő papságát felhívni hogy minden egyes tervbevett községtelepítési ügyről az egyházi hatóságnak idejében jelentést tegyenek, hogy Méltóságodnak alkalma legyen a hivatkozott törvényben biztosított igényeket megfelelő időben és módon érvényesíteni, illetve kérni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1941. évi június hó 17-én. A miniszter rendeletéből: Beresztóczy miniszteri tanácsos. Tájékoztatás és az egységesebb munka megkönnyítése végett közlöm T. Testvéreimmel, hogy a Kálót és KalászJ vezetősége: Németh János püspöki tanácsos, lövői (Sopron megye) plébános, egyházmegyei igazgató, Tóth Imre tarján- pusztai (Győr megye) tanító, egyházmegyei Katót titkár, és Mundy Etelka győri (Vörösmarty-u. 6.) tanítónő, egyházmegyei Kalász-titkár munkájának megosztására és támogatására a múlt évi Krisztus Király ünnepétől számított három évre a következőket neveztem ki espereskerületi Kalász- és Kalot-igazgatókká, illetve Kalot-titkárokká és Kalász-vezetőkké: a kónyi kerületben: Keifes Károly öttevényi plébánost, Drózdik Béla abdai tanítót, Kokas Erzsébet rábapatonai tanítónőt; a téti kerületben: Rozmán Ferenc téti plébánost, Fogaras György gyarmati tanítót, Tóth Lászlóné ménfői úrasszonyt; a péri kerület nyugati részében: Máté 20. sz. A Kálót- és Kalászmozgalom fellendítése.
