A Győri Püspökség Körlevelei, 1942

Tartalomjegyzék

36 780. isk. sz. 1942. Népiskola VII—Vili. osztályá­nak meg­nyitása az 1941—42. tanévben. táridejét az 1942. évi gazdasági év be­fejezése utáni október hó 15-ben állapí­tom meg. Felhívom, hogy felelősségének teljes tudatában és a következmények terhe mellett a még mindig hátralékban lévő iskolafenntartókat (tanítókat) a visszafize­tésre nézve 30 napos határidővel szor­galmazza, a befizetések időpontját, össze­gét jegyezze fel és a 75.000/1934. sz. kör­rendeletnek megfelelően vezetett nyilván­tartásának másolatát ide legkésőbb 1942. évi november hó 15-ig terjessze fel.“ Tudomás és miheztartás végett közlöm a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak folyó évi május hó 7 én kelt 105.002/1942. V. 1. ü. o. sz. rendeletét: „Hivatalosan értesültem arról, hogy egyes városokban és községekben, ahol a róm. kát. és református, vagy evangé­likus, esetleg mind a három egyház tait fenn népiskolát, a népiskolák nem min- denikében nyílt meg a folyó tanévben a VII. osztály. Tudomásomra jutott az is, hogy ezekben a városokban és községek­ben — nyilván az 1940. évi XX. t.-c. helytelen értelmezéséből — olyan helyzet állott elő, hogy amíg az egyik népiskola tanulói a VI. oszály elvégzése után a VII. osztályban folytatják tanulmányaikat, ad­dig a másik népiskolának ugyanilyen elő­tanulmánnyal rendelkező növendékei a továbbképző népiskola látogatásával tesz­nek eleget tankötelezettségüknek. Tisztelettel felhívom a fent közöltek kapcsán a Főtisztelendő Egyházi Főható­ság nagybecsű figyelmét az alábbiakra. Az 1940: XX. t.-c. 17. §. szószerint a következőket tartalmazza: Azokban a köz­ségekben, ahol valamennyi tanköteles be­fogadására alkalmas nyolcosztályos nép­iskola, avagy mindennapi tanításra be­rendezett mezőgazdasági népiskola még nincs, a gondviselő a 4. §. (2) bekezdé­sében meghatározott iskolázási kötelezett­ségének az átmeneti idő alatt eleget tesz akkor is, ha gondoskodik arról, hogy a gyermek a népiskola hatodik osztályának elvégzése után három tanéven át tovább­képző népiskolai oktatásban részesüljön. A törvénynek ez a rendelkezése vilá­gosan kimondja, hogy a gyermek isko­lázási kötelezettségének terjedelmét egye­dül az a tény határozza meg, hogy a községben valamennyi iskolázásra köte­les gyermek befogadására alkalmas nép­iskola van-e vagy pedig nincs. Ha van, akkor minden gyermeknek a nyolcosztá­lyos népiskolába kell járni, vagyis bár­melyik népiskolába járt is, a hatodik osz­tály elvégzése után a hetedik osztályt fenntartó népiskolába kell beiratkozni. Az illető népiskola igazgatója a 26.000/1941. V. K. M. sz. rendelettel kiadott Népisko­lai Utasítás 16. §. (11.) és (12.) bekezdé­sében meghatározott keretek között kö­teles a beiratkozásra jelentkező gyerme­keket felvenni. A fentiekből következik, hogy pl. a római kát. népiskolák tanulói a megsza­bott feltételek mellett a VI. osztály elvég­zése után a ref., illetőleg az ev. nép­iskolában tartoznak folytatni tanulmányai­kat és viszont, a szerint, hogy melyik egyház tette folyamatba ebben a tanév­ben a VII. osztály megnyitásával népisko­lájának kifejlesztését nyolcosztályossá. Ezt a helyzetet csak úgy lehet megszüntetni, ha az egy városban vagy községben mű­ködő különféle hitfelekezeti népiskolák mindenikét kifejleszti az iskolafenntartó nyolcosztályossá. Van szerencsém tisztelettel felkérni a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot, szívesked­jék odahatni, hogy az itt érintett és a bölcs főhatósága alá tartozó mindazon népiskolákban is — ahol új tanterem építése és új tanító alkalmazása nélkül ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom