A Győri Püspökség Körlevelei, 1942
Tartalomjegyzék
34 röviden a következőkben összegezhető: 1. Állandó kapcsolat megteremtése a fronton küzdő és itthonmaradt hozzátartozói között. 2. A hadbavonultak kérelmeinek és panaszainak elintézése. 3. Az itthonmaradt hozzátartozók erkölcsi és szellemi támogatása ügyes-bajos dolgaikban: tanácsadás, felvilágosítás stb. 4. Rendkívül indokolt esetben anyagi segélynyújtás az arra rászoruló hozzátartozóknak. 5. Társadalmi gyűjtés szervezése a 4. pontban meghatározott célra. 6. A fronton küzdő katonák helyett itthon szükségessé váló munkák elvégzésének megszervezése. Szeretettel kérem Tiszteledő Papjaimat, hogy a bajtársi szolgálat nemzetmentő és a belső front megerősítését szolgáló munkáját minden erejükkel támogassák. 1653. sz. Hadigondozási vasárnap. Az Actio Catholica Orsz. Elnöksége rendezésében folyó évi október hó utolsó vasárnapján országszerte u. n. „hadigondozási vasárnap" lesz. Erre a nagyfontosságú megmozdulásra már most felhívom T. Testvéreim és kedves híveim figyelmét, hogy annak sikere érdekében minden tőlük telhetőt tegyenek meg. Az A C. Országos Elnöksége a szükséges útmutatást idejében meg fogja küldeni minden plébániának. 1654. sz. Alapítványok (mise- alapítványok) illetékügye. Tudomásul és miheztartás végett közlöm az alapítványok (misealapítványok) újabban megállapított illetékét. Az alapítványi (misealapítványi) okirat első példányára az alapítvány összegének 15%-át kitevő értékű okmánybélyeget kell ragasztani és a szöveg első sorában átírni. A másodpéldányok másolatként készíttessenek. A bélyeg felragasztása után az okiratot nem kell az adóhivatalnál külön bemutatni. Ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a lerovandó illeték az 50 P-t meghaladja: ilyenkor az illetéket készpénzben kell leróni. Előfordul, hogy a javadalmas lelkészeket tévedésből illetéktelen adóval is megróják. A tévedés különösen a községi pótadó esetében gyakori és egyben súlyos is, mert a községi pótadó átlag ugyanolyan összegű, mint a földadó. Ezért felhívom a figyelmet az 1886. évi XXII t.-c 138. §-ára, mely szerint „a községi pótadó alól a lelkészek mentesek azon javadalmakra nézve, melyeket az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk után élveznek". Ezen javadalmak után nem vethető ki a községi pótadó az Egyházra, mint tulajdonosra sem. Felhívom tehát a Tisztelendő Papságot, nézzék át figyelmesen a javadalmi ingatlanokról szóló „ Adó-ív “et, s ha abból azt látják, hogy községi pótadó alól mentes javadalmi ingatlanukra is községi pótadót vetettek ki, felebbezzék meg a kivetést az illetékes pénzügyigazgatóságnál és kérelmezzék a törlést. 1655. sz. Lelkészi javadalmi ingatlanok mentessége a községi pótadó alól. Az anyagárakban és munkabérekben bekövetkezett jelentékeny emelkedésnek természetes folyománya, hogy az egyház- községi épületek jelenleg érvényben levő tűzkár elleni biztosítása nem fedezi a vagyontárgyak tényleges értékét. A biztosítás viszont magától értetődően csak akkor nyújt megfelelő anyagi védelmet a kárveszéllyel szemben és csak akkor lehet teljes kártérítésre igényt tartani, ha a vagyontárgyak valóságos értéküknek megfelelően vannak biztosítva. 1656. sz. Egyház- községi épületek tűzkár elleni után- biztosf- tása.
