A Győri Püspökség Körlevelei, 1941

Tartalomjegyzék

13 448. sz. Főpásztoii szózat a hívekhez. 1 1 í 1 1 1 i 1 1 ( < I i 1 i é t ( ( l e t t t t \ I í 1 l l c Kedves Híveim ! Nagy és felelősségteljes feladatot helye­zett vállaimra dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápa, amidőn a győri egyházmegye kormányzatát reám ruházta. Egy kiváló képességű, bölcs és szentéletű elődnek nyomába kell lépni, kihez mindnyájan gyermeki szeretettel ragaszkodtatok és aki arany betűvel írta be nevét az oly szá­mos nagynevű főpásztorral ékeskedő győri aüspökség történetébe. Kegyelettel hódo­lok én is István püspök fennkölt emléke­zetének és rajta leszek, hogy méltóképen folytassam főpásztori munkáját. Kedves Hiveim ! Az Úr Jézus saját ha- álára az ószövetségi próféta szavát vo­natkoztatta, midőn búcsúbeszédében mon­dotta: „Megverem a pásztort és szét­szélednek a juhok“ (Márk 14, 27, ill. 7ak. 13, 7.), jól tudván, mily hatással lesz nehezen összegyűjtött híveire e földről /aló távozása. Az új főpásztornak tehát az a feladata, hogy újra egyesítse nyáját, nogy az Üdvözítő szándéka szerint legyen .egy akol és egy pásztor“ és egyek le lyenek mint az isteni Atya és Őmaga jgyek “. 1. „Sok ugyan a tag, de egy a test“ Kor. I. 12, 20.), mondja az Anyaszent- ígyházról Szent Pál apostol. Isten akarta így, hogy sokfélék legyenek az emberek ís amint a látható világ színben, hang­ján, éghajlatban és számtalan érzékelhető ulajdonságaiban változatos és ebben a arkaságban van a szépsége, úgy az Isten iltal teremtett emberi lelkek is tehetség­jen, tudásban, jellemben, érzelmekben különfélék legyenek, de ugyanannak az stennek szolgálatában, keresésében és el­érésében a sok millió egyéniség megta- álja az egységet és összhangot. „Egy az 0r, egy a hit, egy a keresztség, egy az ’sten és mindeneknek Atyja, aki min­iének fölött mindenben és mindnyá­junkban vagyon“ (Ef. 4, 5, 6.). Isten adta tehát a sokféleséget, ne semmisítsé­tek meg, hanem ápoljátok magatokban az egyéni képességeket, sajátosságokat és erőket, de Isten az egységesítő elve is a világnak, Kezdet és a Vég, az eredete, fenntartója és végcélja minden emberi életnek, legyetek tehát állhatatosak a hit­ben, melyet az Egyház hirdet, a szent­ségekben, melyeket az Egyház osztogat és az erkölcsi rendben, mely felett az Egyház őrködik ! 2. Már magában a családi körben mu­tatkozzék a Krisztus kívánta egység. Apa, anya és gyermek, vagyis a férfierő, a női gyengédség és gyermeki játszi gondtalan­ság ez a különfélesége itt kell, hogy ösz- szeolvadjon a családi egységbe, melyet Jézus Krisztus a házasság szentségével megszentelt. Ez a krisztusi egységnek a bölcsője. Itt tanul az emberiség imád­kozni, fegyelmet tartani, egymáshoz alkal­mazkodni, dolgozni, kötelességet teljesí­teni, egymás támogatására lenni, szeretni az Egyházat, lelkesedni a hazáért, ragasz­kodni a hagyományokhoz és tiszteletben tartani az idősebbeket. Egyek legyetek, kedves híveim, a családi erények ápolá­sában. 3. Gyakran szemben találja egymást az ifjú és az idősebb nemzedék és a mai kor sok válsága jórészt ebből a merev szenibehelyezkedésből származik. Az ifjú­ság nyugtalanul tör előre. Szenvedő fél­ként tapasztalva a múltnak sokféle hibá­ját, sürgetve követeli a gazdasági és társa­dalmi rend újjáalakulását. Az idősebb korosztály a hirtelen zökkenőktől, a ki nem próbált elméletek bizonytalan esé­lyeitől félti az emberiség sorsát. Kedves Híveim! A 19 évszázados Anyaszentegyház mint világmegújító lé­pett a történelembe és állandóan az emberiség megújhodásán fáradozik azóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom