A Győri Püspökség Körlevelei, 1941

Tartalomjegyzék

3 .145. sz Nők önkéntes honvédéi mi munka szolgálata ■ ' A nők önkéntes honvédelmi munka- szolgálatát tárgyaló 6.570/1940. számú .miniszterelnöki rendelet értelmében a nők •önkéntes honvédelmi munkájának az egész 'ország területén való megszervezése a női önkéntes honvédelmi szolgálat orszá­gos felügyelőjének: Zay Ödön tábornok­nak vezetése alatt a női társadalmi ú. n. csúcsszervezetek (Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetsége — Magyarországi Nő­egyesületek Országos Szövetsége — Egye­sült Női Tábor — Magyar Katolikus Nő­egyesületek Országos Szövetsége) igény- bevételével történik, mégpedig úgy, hogy minden csúcsszervezet (a mellett, hogy az országos munkában résztvesz) felelős­séggel vállalja 2—2 hadtest területének megszervezését. A székesfehérvári és szombathelyi had­test területén ezt a munkát a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Sző vétségé (Budapest Vili. Szentkirályi u. 7. 11. 46.) vállalta. Ezzel kapcsolatban 1. Felkérem T. Testvéreimet, hogy a Szövetség munkáját személyesen és az ál­taluk vezetett nő- és leányegyesületekkel (azokkal is, amelyek nincsenek kapcsolat­ban a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetségével) legmeszebbme- nően támogatni szíveskedjenek. 2. A nagyobb helyek (városok, járási székhelyek, ipar- és bányatelepek) plé­bánosait és lelkészeit arra kérem, hogy szíveskedjenek velem sürgősen közölni azon mélyen katolikus, áldozatos, intelli­gens hölgyek nevét, akik a helyi bizott­ságok megszervezésére alkalmasak és e munkát a Magyar Katolikus Nőegyesüle­tek Országos Szövetsége felkérésére el­vállalnák. 147. sz.’ Folyó évben a tavaszi plébánosi vizsgát Plébánost április 22—23., az őszit pedig szeptem­vizsgák r rör ideje, bér 23—24. napjaira tűzöm ki. Akik vizsgázni akarnak, szándékukat 8 nappal előbb jelentsék be az egyház- megyei hivatalnak. Az „Egyházközségek igazgatási sza­bályzata" 1. §-ában ez áll: „Minden ka­tolikus plébánia egyházközséget képez". E szöveg téves értelmezésre adott alapot, és voltak, akik úgy értelmezték, mintha az egyházközség és plébánia egy jogi személy volna. így előfordult, hogy egy plébániát elmarasztaltak az egyházközség tartozásáért. A Nm. Püspöki Kar az 1940. évi őszi konferencián hivatalos magyarázatkép ki­mondotta, hogy az egyházközség és a plébánia különböző jogi személyek. 45. isk. sz. 1941. Az .Egyház- községek ig. sza­bályzata" 1. §-ának értel­mezése. i Az orszaggyarapodas a tanítóság lét­számának emelkedését is maga után vonja. A tanítóság létszámának szükségszerű emelkedése a férfi és női tanerők egy­máshoz való számarányával kapcsolatban fontos kérdést vet fel, mivel az állást ke­reső férfitanerők száma a nőtanerők lét­számánál jelentősen alacsonyabb. A fiú-ifjúság nevelése, a helység férfi- társadalmának művelése és irányítása, a kántori teendők ellátása, a leventeképzés érdekei stb. férfi-tanerő működését igény­lik, míg a leányifjúságnak főként a felső osztályokban való nevelése, a háztartási és gazdasági ismeretek, a női kézimunka oktatása, stb. női-tanerő működését teszi szükségessé. A férfi-tanerők kántori, leventeoktatói képesítésük folytán az egytanerős nép­iskoláknál nélkülözhetetlenek. A kéttan- erős népiskoláknál a leányifjúság nevelés­beli sajátosságainak érvényrejuttatására a 11. számú állásra nő-tanerő megválasztá­sával van lehetőség. Több tanerős isko­láknál a férfi- és nő-tanerők számarányé­46. isk. sz. 1941. Női tanerők foko­zottabb alkal­mazása tárgyában miniszteri rendelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom