A Győri Püspökség Körlevelei, 1941
Tartalomjegyzék
20 szabadság engedélyezhető, ebben az esetben nem terhes illetményei negyven százalékára van igénye. Ha megszűnik az egy év alatt fertőző képessége: korábbi állásába visszahelyezendő, ha nem, úgy újabb egy évi szabadság leteltét követő hó elsejétől szabályszerű elbánás alá kell vonni. Az ideiglenesen nyugalomba helyezett, valamint az egy évi szabadság letelte után újból szabadságolt alkalmazott állása egy éven át be nem tölthető; amennyiben arra feltétlen szükség van, az állással kapcsolatos teendők ellátására helyettes vagy kisegítő alkalmazható. A törvény általános érvényű e rendelkezéseit részletesen szabályozza a 888/1940. B. M. számú végrehajtási rendelet, (érvénybelépett 1941 január 1-én), melyből közérdekű voltuk miatt a következőket közlöm: A szűrővizsgálatokat a leventekötelezettség alá nem eső személyeket illetően községekben az egészségvédelmi szolgálat keretében a községi (kör-) orvos vagy a tüdőbeteggondozó intézet, városokban, ha az intézménynél iskola orvosi állás van rendszeresítve, a tanviszonyban állókra nézve az iskolaorvos, egyébként pedig a városi orvos, illetőleg tüdőbeteggon- do ó intézet teljesíti. A vizsgálatot a kisdedóvodában, gyermek- otthonban, napközi otthonban, illetőleg tanintézetben vagy az egészségvédelmi tanácsadóban kell megtartani. A vizsgálat alkalmá val megfelelően csoportosítva jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek a vizsgálat alá kerülő nevét feltüntető első rovatát az óvónő (gyermekotthon, napközi otthon vezetője), tanúé, illetőleg tanár köteles előzetesen kitölteni. Az iskolák nevelő és oktatószemélyzete és egyéb alkalmazottai körében csak olyan sze mélyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Az, aki a felsorolt alkalma zások valamelyikét elnyerni kívánja, a szolgálatra való testi és szellemi alkalmasság orvosi igazolásán kívül alkalmaztatás iránti kérvényéhez egészségi állapotáról tüdőbeteggondozó intézet által kiállított, hat hónapnál nem régibb keletű bizoyítványt is köteles csatolni. A bizonyítványért elismervény ellenében 1 P kiállítási díjat kell fizetni. Az ellenőrző vizsgálatokat a lakóhely szerint illetékes tüdőbeteggondozó intézetek teljesítik. Az ellenőrző vizsgálatokat általában három évenkint kell megtartani, lehetőleg olyképen, hogy évenkint a gondozó intézet működési területén lévő, ellenőrzési kötelezettség alá eső személyek egyharmad része kerüljön vizsgálat alá. Az ellenőrzés végrehajtására nézve a tiszti főorvos legkésőbb az előző év december haváig végleges tervezetet köteles készíteni. A kir. tanfelügyelő, illetőleg tankerületi kir. főigazgató hatósági jogköre alá eső személyek tekintetében a tiszti főorvos az illetékes tanügyi hatóságokkal egyetértésben köteles eljárni. Az érdekelt személyeket első alkalommal a tiszti főorvos értesíti arról, hogy melyik évben tartoznak ellenőrzési kötelezettségüknek eleget tenni. Az illető évben ellenőrzés alá kerülő személyek névsorát a tiszti főorvos az illetékes gondozó intézettel is közli. Az ellenőrző vizsgálaton a megjelenés költségei a vizsgált személyt terhelik. A vizsgálat eredményéről feltételesen illetékmentes bizonyítványt kell díjmentesen kiállítani. Tényleges szolgálatban álló személy a nyert bizonyítványt hivatali felsőbbségének haladéktalanul bemutatni köteles. A bizonyítvány alapján a vizsgálat időpontját és eredményét a vizsgált személy törzslapján (személyi táblázatán) fel kell jegyezni. Ha eljárásra van szükség, a hivatali felsőbbség az ezirányban szükséges intézkedést teszi meg. A vizsgálat alá vont személyeket a vizsgálat helyéről és időpontjáról megfelelően értesíteni kell. Amennyiben helyszíni vizsgálat mutatkozik szükségesnek, a vizsgálat költségei a munkaadót terhelik. A megjelö’t vizsgálatokon betegnek talált személy a T. 4. §-ának (6) bekezdése alapján felülvizsgálatot kérhet. Ha a nem rendszeres álláson alkalmazott egyén az 1907: XI. t.-c. 92. és 93. § aiban felsorolt biztosító intézetek valamelyikénél betegség esetére biztosítva nincs, ez idő alatt arra az illetményre tarthat igényt, amelyet alkalmazása alatt nem terhes módon élvezett: amennyiben pedig az előbb említett intézetek valamelyikénél betegség esetére biztosítva van, úgy arra a különbözeire van igénye, amennyivel nem terhes járandóságai táppénzét meghaladják. Az alkalmazottaknak járandóságokra való igényét nem érinti az, hogy az alkalmazott az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alaptól, vagy bármely biztosító intézettől a táppénz kivételével betegségi biztosítási szolgáltatásokat (orvosi gyógykezelést, kórházi vagy szanatóriumi ápolást) élvez. Amennyiben a jelen §-ban felsorolt alkalmazott illetményeit, illetőleg javadalmazását részben államsegélyből vagy több közület (intézet) által megosztva fedezték, úgy a szabadság alatt járó illetmények is a megelőző részesedési arányszám szerint megosztva terhelik az államot, illetve a fenntartó közületeket (intézeteket). Felhívom az iskolák vezetőségét, hogy ha a fentiek végrehajtása során illetékes helyről valami kimutatást kérnek, vagy egyéb felszólítást kapnak, a vezetőség annak mielőbb tegyen eleget. A rendelet hatálya alá nemcsak a rendes tanárok és tanítók tartoznak, hanem a lelkészek, a hitoktatók, az óradíjas, segélydíjas és hea
