A Győri Püspökség Körlevelei, 1940

Tartalomjegyzék

46 1264. isk. sz. 1940. 1940. évi XX. törvény­cikk az iskolázási kötelezett ségről és a nyolc- osztályos nép­iskoláról. kezők másfél, ennél alacsonyabb képesí­tésnek két év alatt érik el kiképeztetésü- ket s az eddigi tapasztalat szerint a képe­sítettek könnyen jutnak álláshoz, mert nagy a kereslet a szociális munkások irányában. Nagyon ajánlom, hogy az egyházköz­ségek, egyesületek — ha szükség van rá — anyagi támogatással is küldjenek derék és tehetséges fiatal lányokat a Szo­ciális Képzőbe. A gyakorlat azt fogja mutatni, hogy az anyagi áldozat nem volt hiába, mert az ilyen szakszerűen képzett és lelkiségében megerősített munka­erő nagy értéket fog jelenteni az egyház- községi karitász terén vagy az egyesületi életben. Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország ország- gyűlésének képviselőháza és felsőháza kö­zös egyetértéssel a következő törvény­cikket alkotta: 1. §. (!) A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állam­polgárrá nevelje, illetőleg a nemzeti mű­velődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helyt­állásra és további tanulmányokra is ké­pessé tegye. Ezért minden gyermek gond­viselőjének (atyjának, gyámjának, gazdá­jának) gondoskodnia kell arról, hogy a gondviselése alatt álló gyermek népisko­lai oktatásban és nevelésben részesüljön. (2) A gondviselőnek jogában van a gyer­meket akár lakóhelyén, akár más köz­ségben lévő és bármilyen jellegű nyilvá­nos népiskolába beíratni és járatni. (3) A gondviselőnek arról is gondos­kodnia kell, hogy a gondviselése alatt álló gyermek vallási kötelességeinek — beleértve a vasárnapi és ünnepnapi isten­tiszteleten való részvételt is — eleget tegyen. 2. §. (!) A népiskolának nyolc osztálya van. (2) A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az első, második, harma­dik és negyedik, a felső tagozat pedig — falusi és városi népiskolák számára kü- lön-külön tanítástervvel — az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában. 3. §. (!) A népiskola első osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelőző június 30. napjáig már betöltötte. (2) Indokolt esetben a népiskola helyi hatósága engedélyt adhat olyan gyermek felvételére is, aki hatodik életévét az is­kolai év első naptári hónapjának, vagyis szeptember hónapnak 15. napjáig tölti be. 4. §. (x) Az iskolázási kötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltésével kezdődik és kilenc iskolai éven át szaka­datlanul tart. (2) A gyermek nyolc tanéven át min­dennapi népiskolai oktatásban és nevelés­ben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a kilencedik évben pedig gya­korlati gazdasági oktatásban részesül. (3) Ha a tanuló a nyolc tanévre terjedő mindennapi népiskolai tanítás ideje alatt a tantervben meghatározott ismereteket és készségeket nem sajátította el, a ki­rályi tanfelügyelő a népiskola látogatásá­nak kötelezettségét az iskola helyi ható­ságának (gondnokságának, iskolaszéké­nek), a tanító (tanítótestület) jelentése alapján tett javaslatára egy évvel meg­hosszabbíthatja. 5. §. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter rendelettel állapítja meg azokat a nyilvános iskolákat, amelyeknek rendsze­res és megszakítás nélkül történő látoga­tása a tanulót a népiskola felső tagozatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom