A Győri Püspökség Körlevelei, 1940
Tartalomjegyzék
A felmerült esetben nem látom az áttérés megengedhetőségének akadályát abban sem, hogy T. Gyula a görög katolikus vallást követi, felesége pedig a római katolikus vallásra tért át. A különböző szertartásit katolikusok ugyanis csupán szertartásra nézve térnek el egymástól, de hitelveikben egyezve ugyanazon egyházhoz tartoznak és így egyvallásúaknak tekintendők. Ebből a felfogásból indult ki a 13.831/ 1898. B. B. számú körrendelet is (R. T. 229, o.), amely kimondja, hogy az ilyen házasulok között a gyermekeik vallására nézve létre sem jöhet az 1894: XXXII* t.-c. 1. §-a értelmében különböző vallásfelekezetű házasulok között köthető megegyezés, kimondja továbbá azt is, hogy az 1894 : XXXII. t.-c. 1—4. §-ainak a különböző vallásfelekezethez tartozó szülők gyermekeire vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatók a különböző szertartásű katolikusok házasságából származó gyermekekre. Ebből következik, hogy az említett törvény alkalmazása szempontjából a különböző szertartásű katolikusok házasságát nem vegyes házasságnak, hanem egy- vallásúak házasságának kell tekinteni és ennélfogva J. Máriának az I. vallásról a II. (római katolikus) vallásra áttérése következtében a görög katolikus vallású T. Gyulával kötött eredetileg vegyes házassága egyvallásúak házasságává vált. Nem tekinthető az áttérés akadályának az sem, hogy a szülők között érvényes megegyezés fennállása esetén az 1894: XXXIII. t.-c. 3. §-a csak a megegyezés megváltoztatásával kapcsolatban teszi lehetővé a hét és tizennyolc év közötti gyermekek áttérését a szülők közös vallására, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az ilyenkorú gyermekek áttérését akkor is megengedné, ha a megegyezés szerinti vallás lett a szülők közös vallása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen rendelkezés a törvény azért nem tartalmaz, mert törvé nyes gyermeknél az áttérés kérdése fel sen merülhet, ha már a megegyezés erejéné fogva azt a vallást követi, amely egyil szülő áttérése következtében mindké szülő vallásává lett. Az utólagos házas Sággal törvényesített gyermek áttérésénél hasonló esetben már csak azért sem le hét akadálya az, hogy azt nem előzt< meg a fennálló megegyezés megváltozta tása, mert a megegyezés megfelel a szm lók közös vallásának, annak megváltoztatására nyilván nincs szükség és a család vallási egysége szempontjából máris az a helyzet, mintha a szülők megegyezésüket közös vallásuk javára megváltoztatták volna. Nincs tehát akadálya annak, hogy a folyamodók az 1674/1895. V. K. M. sz. rendelet alapján az illetékes gyámhatóság beleegyezését kérjék ahhoz, hogy két törvényesített gyermekük a görög katolikus vallásra áttérhessen." Megjegyzem még, hogy a házasság- kötés 1933. december 28-án történt s J. Mária 1935 július 14-én tért át az 1. felekezetről római katolikusnak. A fontos döntést azzal a hozzáadással közlöm, törekedjenek a lelkipásztorok egyező esetben a gyermekek szent hitünkben való nevelése céljából a szülőket utasítani a gyámhatósági beleegyezés kikérésére. A m. kir. belügyminiszter 363.500/1939. VII. a. számú rendeletét a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetéséről közzéteszem: A vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. t.-c.-ben foglaltak értelmében csak olyan hit vagy vallás külsőképen való kifejezése és gyakorlása szabad, amely az ország törvényeit, a közrendet, más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetet, valamint a közerkölcsiség ki;t i :1 < t a 279. sz. Szekták működésének megszüntetése.
