A Győri Püspökség Körlevelei, 1940
Tartalomjegyzék
17 kad vége a türelemnek. Vétenek a gyermek ellen, akinek ép olyan joga van az élethez, mint a szülőknek. Vétenek a nemzet ellen, mert közreműködnek annak elsorvadásában. Nem a véres csaták, városokat romba- döntő bombatámadások, harcivonalakat elárasztó mérges gázok, hajóóriásokat elsüllyesztő aknák vagy tengeralattjárók, hanem a gyermek élete ellen törő bűnök okozzák a modern népek halálát. Igaz, hogy a mai gazdasági viszonyok között több gyermek táplálékáról, ruházatáról gondoskodni, nekik megfelelő lakást szerezni, nehéz feladat. Több gyermeket a család társadalmi állásához méltó nevelésben részesíteni és jövőjüket biztosítani szinte lehetetlennek látszik. Ezeket a nehézségeket azonban rendszerint azok túlozzák, akikben meggyengült, sőt megrendült az isteni Gondviselésbe vetett bizalom. Még ma is áll az édes Üdvözítő biztatása: „Ne aggódjatok mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ru- házkodunk? Mert mindezt a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon" (Máté 6, 31—32.). Ezt sokszorosan igazolja a mindennapi tapasztalat. Sok gyermekes családban a gyermekek egészségesek, helyes irányban nevelődnek és az életben tiszteletreméltó állást töltenek be. Ha a jóságos isteni Gondviselés a házaspárt kitünteti azzal, hogy gyermeket ad neki, akkor azt mint Istentől reá bízott drága kincset nemcsak el kell fogadnia, hanem teljes odaadással gondját kell viselnie, fel kell nevelnie. Mivel a gyermek szüleitől testi és lelki hajlamokat és képességeket szokott örökölni, azért a nevelés feladatára a házasság előtt elő kell készülni. A szülőjelölteknek meg kell őrizniök testi egészségüket, fiatalos, ruganyos erejüket, lelki tisztaságukat, romlatlan erkölcsi érzéküket, szeplőtelen jellemüket, hogy értékes testi és lelki tulajdonságokat adhassanak örökségül majdan gyermekeiknek. A megszületett gyermeknek joga van a neveléshez, tehetetlensége miatt rászorul mások ápolására, gondozására. Nemcsak testi életének fenntartása és kifejlődése teszi ezt szükségessé, hanem lelki tehetségeinek és jellemének alakítása is. A szülőknek az a kötelessége, hogy gyermekeik részére élelemről, ruházatról, lakásról és az egészséges testi fejlődés egyéb kellékeiről, valamint szellemi tehetségeik és erkölcsi érzékük helyes növekedéséről gondoskodjanak, a természetjogban gyökerezik és az ember szívébe írt törvény. A kinyilatkozatatott parancsolatok között a negyedik azért írja elő: „Atyádat és anyádat tiszteljed" (Mózes II. 20, 12.), mert a szülők a gyermek felnevelésével járó áldozataikkal erre érdemeket szereznek. A keresztszülői tisztségnek is azért tulajdonít az anyaszentegyház különös fontosságot, hogy a gyermek helyes testi és lelki fejlődése mindenképen biztosítva egyen. A gyakorlatban kissé elhalványult a keresztszülő kötelessége, de a lanyha gyakorlattal a törvény természetesen semmit sem veszít kötelező erejéből. Az egyház törvénye pedig azt mondja, hogy ha a szülők maguk gyermekük neveléséről nem gondoskodhatnának vagy nem gondoskodnának, akkor a keresztszülőknek kötelessége ezt helyettük megtenni. Ezért keresztszülőknek olyanokat kell választani, akik ezt a kötelezettséget komolyan veszik és szükség esetén eleget is tesznek neki. A jellem kialakításában legfontosabb az akarat nevelése. A testi erőt nagyban növeli a gyakorlat, amint ezt a nehéz terheket emelő munkásoknál, vagy a rendszeres tornát végző sportembereknél tapasztaljuk. Az akarat is úgy gyarapodik erőben, ha sokszor tesz olyasvalamit, ami nehezére esik. Ezért a gyermek szokjék lemondáshoz, önmegtagadáshoz,
