A Győri Püspökség Körlevelei, 1939
Tartalomjegyzék
9 „Ha valaki azt mondja: Szeretem az Istent és felebarátját gyűlöli, hazug azu (Ján. I. 4, 20.). Az Oltáriszentség növeli bennünk a szeretet természetfeletti erényét, hatalmas indításokat ad arra, hogy az emberek szeressék egymást, amint valóságra váltva láthattuk ezt a kongresszus napjaiban. Ennek a hatásnak hódító erejével diadalmasan kell érvényesülnie továbbra is. Maradjon az Úr a szeretet köteléke a családokban, egyházközségekben : civakodások, gyűlölségek, haragtartások helyett mindenben és mindenekben uralkodjék a szeretet. A szeretet gyakorlásának alapfoka az igazságosság, mely azt kívánja, hogy mindenkinek adjuk meg a magáét. A szent asztalnál a legszebben kiegyenlítődik a társadalmi osztályok között levő különbség. Ott egymás mellett térdel munkás és munkaadQ, szegény és gazdag, tanulatlan és tanult ember. Ott mindenki egyformán részesül megbecsülésben, kitüntetésben és kegyelemben. Van ugyan ezekben is fokozat, de mértéke nem a társadalmi állás, hanem a lélek felkészültsége. A legméltóságosabb Oltáriszentség megtanít bennünket arra, hogy minden embert úgy tekintsünk, mint az Úr Jézus kedveltjét, mint testvérünket, és sürgetve int bennünket, hogy anyagi és szellemi javakban, megbecsülésben és szeleteiben adjuk meg nekik azt, amit az igazságosság kíván. A szent Eucharisztia a szociális igazságosság kitűnő iskolája. Nemcsak a napraforgó, más virágok is, ha nem bolygatjuk őket, a nap felé fordítják fejüket. A hivő lélek napja a legméltóságosabb Oltáriszentség, azért jötté- ben-mentében, jártában-keltében, a községben és a mezőn feléje szállnak gondolatai. Örül, ha a falu tornyát látja, vagy onnét a harang szavát hallja. Otthon is úgy vizsgálja meg esténként a lelkiismeretét, hogy a templom felé térdet hajt és azt kérdezi: „Jézusom, meg vagy velem elégedve?" Ezt az eucharisztikus lelkíiletet már a zsenge gyermekkortól kezdve kell ápolni. Az édesanyák vigyék kicsi gyermeküket magukkal a templomba, kérjenek reá áldást a gyermekek isteni barátjától, mutassák meg nekik a kis házat, amelyben az édes Jézus lakozik, a fényes szentségmutatóban a fehér ostyát, melynek színei alatt az Istenember rejtőzik. A szívgárdák ebben a szellemben dolgoznak, de az egész hitoktatásban, sőt a mi katolikus iskoláinkban a nevelés egész vonalán az eucharisztikus módszer ajánlatos. Tiszta, melegszívű, áldozatos, dolgos, jellemes ifjúság nevelődik az oltár tövében. * * * Eucharisztikus világkongresszusunk és a Szent István jubileumi év között szoros összefüggés van Első szent királyunk halálának kilencszázadik évfordulója volt egyik oka annak, hogy a XXXIV. eucharisztikus világkongresszust a magyar nemzet kapta meg. A kongresszus befejezését követő napon vette kezdetét a Szent István jubileumi év. Szent Istvánnak köszöni a magyar nép a kereszténység áldásait, a keresztény vallás legdrágább kincsét, a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Sok magasztaló szó hangzott el az elmúlt esztendőben Szent Istvánról, dicsőítenék az ő államalkotó bölcseségét, hadvezéri bátorságát, kormányzói igazságosságát. Mi emlékezzünk meg az ő jámborságáról, imádságos lelkületéről. Mi kísérjük el éjjeli szentséglátogatásaira és lélekben vele egyesülve imádkozzunk édes hazánkért, annak vezetőiért és a magyar nemzet minden tagjáért, hogy ne legyen köztünk éhező magyar, hogy minél többen részesüljenek az igaz hit kegyelmében és a lelki műveltség áldásaiban. Liguori Szent Alfonz azt a tanácsot
