A Győri Püspökség Körlevelei, 1937

Tartalomjegyzék

nélkül akarnék híveink lelki megújulását munkálni. Bízom benne, hogy szereteti Papjaim megértik főpásztori szívem óhaját és megtalálják a módját, hogy a szentévben „életük legyen és bőségesebb legyen

II. A magunk lelki megújulása mellett nem lesz nehéz feladat a hívek lelki megújulásán is eredményesen fáradozni. Az előkészületi szentév munkájának egyöntetűsége kedvéért megjelölöm azokat az eszközöket, amelyeket célravezetőnek tartok.

1. Minden egyházközségben törekedni kell, hogy a szentév megnyitása május 23-án, Szentháromság vasárnapján ünnepélyes keretek között történjék. Ezért az ünnepélyes megnyitás előestéjén 8 órától félórán át szóljanak a harangok, hirdetve a szentév kezdetét. A megnyitás napján a főistentisztelet keretében — melyre a hivatalok és hatóságok meghívandók — legyen minden templomban Veni Sancte, mondassék ünnepélyes szentmise az Oltáriszentség előtt és a magyar Püspöki Kar idecsatolt közös pásztorlevele olvastassék fel. Ugyanezen napon a helyi körülményeknek megfelelő időben tartassák mindenütt társadalmi ünnepség, amelyen erre alkalmas szónok méltassa az eucharisztikus szentév jelentőségét és buzdítsa a híveket annak méltó megünneplésére.

2. A hívek nevelésének és az Eucha- risztiához közelebb hozásának igen fontos eszköze a szentbeszéd. Ebben az évben tartson minden plébános sorozatos szentbeszédeket az Oltáriszentségről olyan buzgó készülettel, elmélyedéssel és szeretettel, hogy a híveket valóban ránevelje az Eucharisztia iránt való tiszteletre és szeretetre.

3. Az A. C. Országos Elnöksége egyöntetű országos tervének megfelelően elrendelem, hogy egyházmegyém minden plébániáján, ahol az utóbbi 5 évben népmissió nem volt, tartassák 8 napos missió 1937. október és 1938. április között, ahol pedig volt, ott triduum tartassák. A népmissiónak és triduumnak tárgya az alapigazságok mellett az Oltáriszentség legyen.

4. Kérem Tdő Papjaimat, hogy bizonyos időkben, különösen a vasár- és ünnepnapokat megelőző délutáni órákban álljanak a felnőtteknek és az ifjúságnak rendelkezésére a gyóntatószékekben és törekedjenek elérni, hogy a hívek minél gyakoribb szentáldozással készüljenek a kongresszusra.

5. Az előkészítő szentév és az Eucharisztikus Kongresszus sikere Isten kegyelmétől és áldásától függ. Ezt a kegyelmet és áldást ki kell könyörögni az Ég Urától. Buzdítsuk tehát gyakran a híveket, hogy imádságaikat és áhítatgyakorlataikat ajánlják fel a kongresszus sikeréért. Buz- gólkodjunk a szentségimádási napok vállalásában és ezen buzgóságunk adja meg a választ a mellékelt kérdésekre. Isten áldását azzal biztosíthatjuk leginkább, ha az egész egyházmegyében meg nem szűnő imádással hódolnak híveink az Oltáriszentség előtt.

Elrendelem továbbá, hogy minden csendes szentmise végén a Leó-féle imádság után 1 Miatyánk és 1 Üdvözlégy mondassék a kongresszus sikeréért, a vasárnapi szentmisék után pedig kitett cibórium előtt végeztessék el a jelen körlevelemhez csatolt közös ima, a végén áldással.

6. Az A. C. évi munkaprogrammja értelmében mindkét nembeli ifjúság (12— 24 éves korig) lelkigyakorlatok útján készíttessék elő a kettős szentévre. 1937 őszén egy rekollekciós nap keretében a bérmálás kegyelme újítandó fel lelkűkben, 1938 nagyböjtje alatt pedig az Oltáriszentségről végeztessék velük lelki- gyakorlat.

III. A minden egyházközségben meg-