A Győri Püspökség Körlevelei, 1935
Tartalomjegyzék
36 felosztásánál törvényes elsőbbséggel bírnak a jogerőre emelkedett legutolsó árverés napjától visszafelé számított utolsó három évre kivetett és esedékessé vált következő köztartozások: 1. az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő föld- és házadó, ezek pótlékai és járulékai, továbbá 2. az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő egyéb községi (városi) adók. Ez a felsorolás az egyházi adót nem említi a törvényes elsőbbséggel biró köztartozások között, s tekintve, hogy a felsorolás kimerítő (taxatív), kétségtelen, hogy az egyházi adó előnyös tételként nem sorozható. Ugyanis az egyházi adók az állami adóktól teljesen önállóak, és az állami adók (föld-, házadó) járulékainak nem tekinthetők, s ilyenekké még abban az esetben sem válnak, ha esetleg ezeknek az adóknak az alapján vetik is ki, mert az állami adók ilyen esetben is csak az egyházi adók kiszámításának megkönnyítése miatt vétetnek figyelembe, s kizárólag kiszámítási alapul szolgálnak. Az egyházi adó általában személyes természetű szolgáltatás, s a kivetett adó — a magánjogi elkötelezés esetétől eltekintve, amikor azonban az egyházi szolgáltatás már, nem közjogi alapon nyugszik, s nem a közadók módjára, hanem csakis bírói úton érvényesíthető követelés — nem az elárverezett ingatlant, hanem a róm. kát. hívőt (lásd: A magyarországi katolikus egyházközségek adóztatási szabályzata 3. §. 1.), tehát a személyt terheli. A személyes természetű adó pedig, még ha alapja ingatlanból származó jövedelem is (pl. a jövedelem- és vagyonadó), más hitelezőt megelőző kielégítési elsőbbséggel nem bir, s az ilyen tartozás csakis telek- könyvileg biztosított zálogjog alapján, a bekebelezés rangsorában nyerhet kielégítést.
