A Győri Püspökség Körlevelei, 1934
Tartalomjegyzék
60 2066. sz. Lelkészek vármegyei pótadója. felkészülve vár az ország katolicizmusa. Az előkészített terv megvalósításának azonnal meg kell indulnia és így megszakítás nélkül egységes munkára használható a téli hónapok tevékenységre alkalmas ideje. Az idei nagygyűlésen meghirdetett 1934/35. évi munkaterv tehát már most munkába veendő és e munkáról a beszámolás az egyházmegyei tanács felé a jövő év júniusában fog megtörténni. Az 1934. évi munkáról szóló jelentés most kivételesen a már említett 989/1934. számú körrendeletben előírt módon teendő, vagyis az esperest tanácsok 1935. évi február hó 1-ig kötelesek e munkáról való összefoglaló jelentéseiket eljuttatni az A. C. egyházmegyei igazgatóságához. Közlöm a m. kir. belügyminiszter úr 123.293/1934. I. számú átiratát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: Az 1934. évi április hó 26-án, ad 1826/1933. szám alatt kelt nagybecsű átiratára tisztelettel van szerencsém közölni Nagyméltóságoddal, hogy a pénzügy- miniszter úrnak 1934. évi július hó 26-án, 130.007—Vll/b. sz. alatt velem közölt álláspontja szerint az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-ában foglalt rendelkezések alapján a lelkészek az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk fejében élvezett javadalmaik után a községi pótadó alól mentesek. Ami pedig a vármegyei pótadót illeti, tisztelettel közlöm, hogy a vármegyei pótadóról a vármegyék és községek háztartására vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 1810/1931. M. E. sz. rendelet szól. E rendelet 1. §-ának második bekezdése szerint a vármegyei pótadó alapja a földadó, házadó, az általános kereseti adónak 5%-os kulcs szerint kiszámított összege, a társulati adó és a tantieme adó. Mindenki, aki ezen adók valamelyikét fizeti, fizetni köteles egyúttal a vármegyei pótadót is. A fizetési kötelezettség alól kivétel vagy mentesség nincs s nem is volna indokolt, hogy bizonyos foglalkozást űzők, vagy valamely hivatást betöltők, pl. a lelkészek ez alól mentesíttessenek. Budapest, 1934. évi augusztus hó 3.-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Hermányi s. k. miniszteri tanácsos. A nagyméltóságu magyar Püspöki Kar legutóbbi konferenciáján egy esettel kapcsolatban foglalkozott azon kérdéssel, vájjon a plébániahivatalok az állami anyakönyvvezetők 80.000/906. számú Utasításának 118. §-a analógiájára tartoznak-e díjmentesen kiadni anyakönyvi kivonatot a szegénysorsú kérelmező feleknek az 1895. október 1 -ét megelőző időből, amikor az egyházi anyakönyvek polgári vonatkozásban is törvényes érvénnyel bírtak. A felvetett kérdésre a Püspöki Kar úgy határozott, hogy 1870-ig visszamenőleg tartoznak a lelkészek a szóban- forgó anyakönyvi kivonatokat díjmentesen kiadni, ha a kérelmező fél szegénységét hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a fiatal tanítók leventekötelezettségére vonatkozó iratát alkalmazkodás végett közlöm : „Van szerencsém a Főtisztelendő Egyházi Főhatóságot tisztelettel értesíteni, hogy a fenti tárgyban az illetékes iskolai felügyelőhatóságokhoz és az Országos Test- nevelési Tanácshoz egyidejűleg az alábbi rendeletet intéztem : Hivatali elődöm az 1932. évi április hó 14.-én 38.248/1932. VI. szám alatt kiadott rendeletében hozzájárult az Országos Testnevelési Tanácsnak ahhoz az intézkedéséhez, hogy a leventeköteles kor2067. sz. Anyakönyvi kivonatok díjmentes kiadása. 1059. isk. sz. Fiatalkorú tanítók levente- kötelezettsége.
