A Győri Püspökség Körlevelei, 1934

Tartalomjegyzék

véreknek tekintették egymást, s hogy senki szükséget ne szenvedjen, készek voltak a saját vagyonukról lemondani és testvéreik között szétosztani. Belülről elváltozva, szeretettől áthatva tették ezt. Hasonló lelki megújulást sürgessünk mi is híveinknél és fokozzuk fel bennük a szeretet érzületét, hogy a Lélek kiáradó kegyelmétől áttüzesítve felbuzduljanak a mai nagy nyomorúság enyhítésére. Hassunk oda, hogy híveink eddigi közönyösségüket a szegényekkel és szenvedő testvéreikkel szemben tevékeny szeretetté változtassák át és intézményesen, jól megszervezett Caritas által törekedjenek a szegények és a mostoha sorsúak nehéz helyzetének enyhítésére.

Melegen érző papi szívvel és okos ésszel karoljuk fel az ifjúság lelkének gondozását. Ha szeretjük Jézust, szeretnünk kell nyájának ez általa annyira szeretett csoportját: az ifjúságot is. Magasztos szép hivatás az ifjúság nevelése s egyben vigasztaló és örömteljes. A legkedvesebb és leg- háladatosabb munkatér. Itt kiöntheti a pap szívének leggyöngédebb szeretetét és bőséges aratásra tehet szert. Itt nevelhet az Egyháznak bátor hitvalló férfiakat és vallásos keresztény családanyákat. Néha sok időt fordítunk egy-egy bűnös megtérítésére, de hiába. Az ifjúság nevelésében eltöltött idő sohasem vész kárba. A gyóntatószék nem egyszer veszedelmet jelent, — a gyermeki ártatlanság nem árt soha. Itt csak épülhetünk és hitünkben megerősödhetünk, a felnőttek helyes oktatására, vezetésére útmutatást nyerhetünk. Az Egyház minden reménye ma az ifjúság nevelésében van. Itt van a csatatér, melyen el kell dőlnie, vájjon megtartja-e a modern társadalom keresztény jellegét, vagy sem.

De hogy az ifjúság megmentéséért, helyes neveléséért kifejtett buzgóságunk kellő eredménynyel járjon, ne feledkezzünk meg a keresztény családok lelkipásztori gondozásáról sem. Ha a családok életében teljes mértékben érvényesül újra a keresztény szellem s az otthon szentélyében rá nem cáfolnak az iskolára, csak akkor és

egyedül akkor remélhetjük, hogy új keresztény nemzedékünk lesz. Ha újra virulni fog a keresztény családokban az Istennek szentelt termékenység, a tiszta hűség, az oldhatatlan szilárdság, a szentség kegyelmeinek teljessége, akkor várhatunk jobb jövőt és feltámadást. De hogy e virágzás ideje a keresztény családokban minél előbb eljöjjön, azért dolgozzunk buzgón megszentelésükön. Ajánljuk híveinknek gyakran a család felajánlását Jézus Szentséges Szívének és a názáreti Szent Család bensőséges tiszteletét. Jézus Szívéből és a názáreti Szent Család szelleméből erő és kegyelem árad a mi keresztény családaink megújhodására.

Figyelmeteket, Tisztelendő Testvéreim, komoly és szent munkára hívtam fel. Tudom, hogy e munka teljesítése tőletek nagy lelki erőt, férfias odaadást, fáradhatatlan célratörekvést, sok lemondást és áldozatot kíván. De ne felejtsük, hogy a papi élet nem lehet lemondás és áldozatok nélkül. A szeretet áldozattal jár, az áldozat pedig szenvedéssel. Nagy célokért szívesen áldozzuk fel magunkat: mi nem ideigtartó, hanem örökkévalóságra szóló művön dolgozunk. Tartsunk ki azért hivatásunk buzgó teljesítésében az utolsó pontig, életünk végső leheletéig, az utolsó csepp vérünk feláldozásáig! És merítsünk ehhez az áldozathoz erőt, kegyelmet most a szent évben a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának kegyeletes emlékéből.

Erre az áldozatos papi életre küldöm az első napon és küldöm életem minden napján főpásztori áldásomat. Az Űr áldása árassza el lelketeket, hogy megújult fényességben ragyogjon rajta a papság kitörülhetetlen jegye, és kezeteket, amelyeket a szent olaj a szeretet és kegyelem oszto- gatóivá kent fel.

Tisztelendő Testvéreim, kérem imádságtokat, hogy az Úr áldása velem is legyen.

Győr, 1934 január 6.

f István püspök.

Kiadó: dr. Breyer István.

Steplianeuin nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest. — Felelős : ifj. Kohl Ferenc.