A Győri Püspökség Körlevelei, 1934

Tartalomjegyzék

39 ismeretekre úgy-ahogy rávezetni. Arra kell törekedni, hogy minél könnyebben, minél világosabb és helyesebb fogalmakat adjunk a ránk bízott gyermekeknek s hogy teljes pedagógiai felkészültséggel szinte játszva lopjuk be tanítványaink leikébe az új ismereteket. A teljes pedagógiai felkészültség jelenti nemcsak a tárgyi tu­dást, hanem a helyes módszertani isme­reteket és a kitartó munkával és szorga­lommal szerzett tanítási készséget is. Enél- kül senki ne lépjen az iskolába és ne nyúljon a gyermeki lélekhez. Épen ezért különös gondja legyen minden tanítónak, hogy állandóan figye­lemmel kisérje a neveléstudomány fejlő­dését és irányelveit és minél teljesebb mértékben használja fel annak biztos eredményeit. Kedves Munkatársaim! Minden nap lelkiismeretes pontossággal készüljetek a tanításra. Szeressétek az iskolát. Teljes erővel, ha kell áldozatos lélekkel is legye­tek rajta, hogy iskolátok minél magasabb színvonalon álljon. Arra kérlek benneteket és ezt el is várom, hogy a katolikus iskola felszerelés, nevelés, tudás, fegyelem, taní­táseredmény tekintetében legyen legalább is olyan, mint a többi iskola. Sőt legyen jobb, kiválóbb minden más iskolánál. Szomorú dolog volna, ha csak egy kato­likus szülő is a tanítási eredmény elég­telensége miatt akarná kivenni gyermekét a katolikus iskolából. De nemcsak az ismeretközlés, hanem a nevelés sem történhetik csak találomra, hanem át kell hatnia a tudatnak, hogy a lélekvezetés a legfelelősségteljesebb mű­vészi munka. Ehhez a művészethez a lel­kesedést, de egyszersmind a kulcsot is a gyermeki lélekhez a szeretet adja meg. Milyen hatékony intelem minden tanító számára az Üdvözítő eljárása, aki Péter­nek nagy hitéért ígérte meg, hogy őreá építi majd Anyaszentegyházát, de csak háromszoros szeretetvallomása után bízta reá az ő vérével megváltott juhokat és bárányokat. De ha szeretet kell minden lélekveze- téshez, a legjobban megkívánja ezt a gyer­meki lélek. Az isteni Mester ezen a téren is örök példaképe minden idők nevelői­nek és tanítóinak. Lelke bensőséges me­legével öleli magához az ártatlan gyer­meki lelkeket. Bizony mondom nektek, — mondja apostolainak — ha nem lesz­tek olyanok, mint a kisdedek, nem men­tek be az Isten országába. Aggódó szívvel, kemény szavakkal int mindenkit: Vigyáz­zatok, hogy egyet se botránkoztassatok meg a kisdedek közül, mert angyalaik látják Atyám arcát, aki a mennyekben van. Fáradtan, elcsigázva megy az úton. De mikor meglátja az édesanyák karján a gyermekeket, elfelejt minden gondot, minden fáradságot és boldog gyönyörű­séggel öleli magához a kicsinyeket. Az isteni Mester odaadó szeretetével szeres­sétek a gyermekeket. Akkor nem lesz nehéz a munka. Akkor ebből a szerétéi­ből csodálatos erők fakadnak a tanítói kötelességek mindig lelkiismeretes és min­dig lendületes teljesítésére. Igen szomorú jelenség, hogy sokak szemében a gyermek nem istenáldás, nem édes gond többé, hanem súlyos teher és nyűg. Nem egy szülő érezteti is ezt gyermekével. De minél kevesebb szerete- tet kap a gyermek otthon, annál többet adjunk neki az iskolában. Ami a nap­sugár a virágnak, az a szeretet a gyer­meki léleknek. Enélkül elhervad, és le­fonnyad arcáról a derű és mosoly, enél­kül borússá, elkeseredetté és rideggé vá­lik. Adjatok tehát szeretetet, meleg nap­sugarat a szeretetre szomjas gyermeki léleknek. Szeressetek minden gyermeket válogatás nélkül. Keserű emléknek marad meg a gyermek lelkében, ha tanítója sze­retetlen hozzá, ha a másikat érdemetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom