A Győri Püspökség Körlevelei, 1934
Tartalomjegyzék
BI^EYEI^ ISTVÁN i/tBN IÍ^GAIrMÁBÓB Éj^ AZ- APOjSÍTOLrl j&ZrENTj^ZíÉ^ I^BGYEBMÉBŐB GYŐÍ^I PÜfíPÖI^ A GYÖÍ^l EGYHÁZMEGYE PAPJAINAK ÜDVÖT ÉjSi ÁLrDÁj^T AZ ÚI^BAN! Tisztelendő Testvéreim! Isten szent Fölségének kifürkészhetetlen akaratából és Krisztus földi helytartójának, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápának kinevezése alapján a mai napon Jézus szent nevében átveszem az elárvult győri egyházmegye kormányzását. Midőn gyermeki engedelmességgel meghajlok a Magasságbelinek akarata előtt, egyben hála tölti el lelkemet mindazokért a kegyelmekért, amelyekkel eddigi útaimon elhalmozott. Bizalommal nézek a jövő elé, mert ha nehéz idők előtt állunk is, erőt merítek Egyházunk kétezeréves dicsőséges múltjából és a magyar katholikus egyház ezer éven keresztül teljesített történelmi hivatásából. A múlt biztat, a jövő nem ijeszt. «Bízzatok, én legyőztem a világoh (Ján. 16, 33) — mondja az Ür. Ő velünk lesz és mi meg nem szégyenülünk. Az Ür erőt és kegyelmet ad a vállaimra helyezett kereszt hordozásához és a mostani nehéz idők megpróbáltatásainak elviseléséhez. Bizalmamat fokozza az a tudat, hogy olyan kiváló papság lesz ebben támogatóm, amelynek jó hírneve elterjedt mindenfelé a hazában, amelyet nehéz időkben sem kezdett ki kétely, érzéketlenség, vagy lanyhaság, amely megőrizte súlyos megpróbáltatások között is a lélek izzását, a lelkekért tanúsított buzgalmát s amely át van hatva teljesen ama kor szükségleteinek tudatától, amelybe az isteni Gondviselés helyezte. Jól tudom, hogy a győri egyházmegye papságában sok szellemi kiválóság egyesül igaz lelki bensőség- gel, s hogy áldásos külső tevékenységét fennkölt papi erények melegítik át. Jellemezte minden időben e papságot hűséges ragaszkodás az Egyház tanításának tisztaságához és teljességéhez, az Egyház jogaihoz és intézményeihez, a papi állás követelményeihez és az egyházmegye főpásztorának személyéhez. A legutolsó Főpásztorral, Istenben boldogult Antal püspökkel szemben is a papság az utolsó percig a legtiszteletreméltóbb magatartást tanúsította. Mindenkinél nagy megértésre találtak főpásztori szavai és nemes elnézésre testi gyönge- ségei. Mily szép volt e papság részéről, hogy mély megilletődéssel kísérte a beteg Főpásztor utolsó napjainak minden mozzanatát és megrendülve állt, mint bánattól megtört gyermek, a jó atya koporsójánál. Azon napokban nem hallatszott egy szó, nem íródott egy betű sem, melyet nem az őszinte kegyelet sugallt volna. Mindenki érezte, hogy olyan Főpásztor nemes lelke távozott az örökkévalóságba, kiben élő hit párosult szerénységgel, egyszerűséggel, szelídséggel, szeretettel és mindenfelé csodálatot keltő türelemmel. Sokezer szegény siratta benne jótevőjét, sok százezer hívő lelki atyját. Nemes szelleme lebegjen fölöttünk és áldott emléke maradjon mindig közöttünk. Tisztelendő -Testvéreim, Szent Pál apostol beszéli a Zsidókhoz írt levelének 7. fejezetében, hogy midőn Ábrahám a királyok legyőzéséből visszatért, eléje jött Melkizedek, Szálem királya. Ábrahám még nem ismerte őt, nem tudta atyja, anyja nevét, sem nemzetségtábláját, sem napjainak kezdetét. Csak azt az egyet ismerte föl benne, hogy a fölséges Isten papja, sacerdos Dei altissimi. És n i I ) l l l ) ) \ l ) I ) I l ) i f í f I } f f l \ ’i 1 \ I I í ) i ) i I ? ) ) 1 ) \ \ i I 1 í J
