A Győri Püspökség Körlevelei, 1934
Tartalomjegyzék
tény világnézet, a keresztény kultúra azon alapszik, hogy az ember legfőbb célja ennek az istenies életnek az elnyerése. Minden egyéb csak annyiban érték, amennyiben hozzásegíti az embert a kegyelmi élethez. Ez a keresztény értékelmélet. S ezt a hamisítatlan keresztény értékelést a tisztán világi kultúra mindig átértékelni igyekezett s évezredek szörnyű munkájának és szenvedéseinek igájába hajtotta az emberiséget hiú, ideiglenes, múlandó javakért, amelyek sokszor csak akadályozták az egyetlen valódi értéknek megtalálásában. Az ember földi élete egészen érthetetlen, megmagyarázhatatlan és föltétlenül boldogtalan az örök élet célja nélkül. Hiszen azok az értékek, amelyek már a földi életet is megszépítik és boldoggá tehetik, mind az örök élet értékéből származnak. Szeretet, béke és öröm a kegyelmi élet ajándéka. Szeretet, béke és öröm nélkül pedig pokol, folytonos harc és gyötrelem a földi élet. Annyi társadalomtudós és politikus foglalkozott az emberiség boldogításának kérdésével! S ha a Krisztusból fakadó élettel, az örök élettel, mint végső céllal nem számoltak: csak hiábavaló harcokat idéztek föl, de eredményt nem érhettek el, mert félreismerték az embert, akit egyedül Krisztus ismert jól s gyógyított ki őseredeti bajából — az isteni életközösség hiányából. Ne fussatok — Kedves Híveim — hiú ábrándok után. Elmúlik a világ és annak minden kívánsága. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? (Máté 16, 26.) A lélek kegyelmi életét kínálom nektek a hét szentségben, amelyek kiszolgáltatása elsősorban főpapi kötelességem. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok és terhelve vagytok és én megenyhítlek titeket. (Máté 11, 28.) Egyházmegyém minden templomában naponként bemutatják a szentmiseáldozatot, kiszolgáltatják a szentségeket, fölindítják a tökéletes bánat és az isteni szeretet indulatait. Szeressétek ezeket a templomokat és az örök élet olthatatlan vágyával kívánjátok magatokra és gyermekeitekre Krisztus megváltó vérét a szentségek gyakori vétele által. Egyetlen napotok se múljon el anélkül, hogy föl ne indítanátok magatokban a tökéletes bánatot és az isteni szeretetek hogy így a kegyelmi élet soha meg ne szakadjon bennetek, hanem állandóan eleven tagjai maradjatok Krisztus titokzatos testének. A püspöki méltóság a tanítóhivatalon és főpapi tiszten kívül a főpásztori jogot is magában foglalja. A püspök joga és kötelessége a saját területén a híveket az üdvösség útján kormányozni. Krisztus, akinek minden hatalom adatott mennyben és a földön (Máté 28, 18), az apostoloknak és azok utódainak hatalmat adott oldani és kötni, szent Péteren át parancsot adott a juhok és bárányok legeltetésére. A püspökök azért isteni jogon, de Péterrel és annak utódaival közösségben teljes joghatósággal gyakorolják egyházmegyéjükben a törvényhozó, kormányzó és bírói hatalmat. Mindenki más, aki az egyházmegye kormányzásában részt vesz, a püspöktől nyeri hatalmát. Angyali vállaknak is nehéz teher a kormánj^zás Krisztus országában, az Egyházban. Mert a kormányzó végtelen értékű lelkekért felelős a lelkek legfőbb Pásztorának, magának az Ür Jézusnak. Hallom e pillanatban szent Pál apostolnak intelmét : Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, melybe a Szentlélek titeket püspököknek helyezett, hogy kormányozzátok az Istennek egyházát, melyet tulajdon vérén szerzett. (Ap. Cs. 20, 28.) Nagy felelősségem tudatában meg kellene rendülnöm, ha nem bíznék az Üdvözítő kegyelmében, akinek csak alázatosan engedelmeskedtem, midőn hívását elfogadtam ; ha nem támaszkodhatnék buzgó papságom segítségére, amely önfeláldozóan osztozik főpásztorának munkájában s ha bizalommal nem fordulhatnék lelkes világi hívei mkész- séges nagylelkűségéhez. Dicsőségesen uralkodó Szentatyánk, XI. Pius pápa, látva a modern kor számtalan nehézségét, amely a lelkipásztori munka elé tornyosodik, korszak- alkotó elhatározással a világi hívek aktív részvételét kéri a főpásztor és a lelkipásztorok munkájában azokon a munkaterületeken, ahol a világi hívek a papság támogatására lehetnek. Krisztus országa nem e világból való. Tulajdonképpeni hivatása az evangélium hirdetése, a kegyelem közvetítése és a lelkek kormányzása. Ezekre a területekre állapította meg Krisztus-király azok illetékességét, akiknek az ő országában hatalmat adott. Azonban
