A Győri Püspökség Körlevelei, 1933
Tartalomjegyzék
25 1 1 1 754. sz. Ájtatos egyesületek révén nyert Hazai katolikus életünk erősen érzi ily intézmény hiányát, ahol a nagyrészt világiakból álló hallgatóság egyetemi színvonalú előadásokból értesülhet a modern élet legégetőbb problémáit illetőleg az Egyház tanairól és nézeteiről, vagy pedig, egészen laikus dolgokat illetőleg, azon nézetekről, melyek az Egyház szellemének és kívánságainak minden tekintetben megfelelnek. Hazai életünk szinte naponta példáit szolgáltatja annak, hogy jó katolikus életű emberek is, a napi élet és annak sajtójának hatása alatt, oly elveket követnek, melyek az Egyház szellemétől eltérnek, esetleg annak kárára vannak. A Nyári Egyetem feladata, hogy ily jóaka- ratu embereket a katolikus nézetekről felvilágosítson. E célból különösen fontos, hogy a katolikus szellemiség ápolói és művelői, az egyházközségekben szerepet vivő világiak, továbbá a katolikus egyesületi vagy szervezeti mozgalmak emberei, vagy az ilyen munkára készülő ifjúság tagjai, férfiak és nők, résztvegyenek a hallgatóság soraiban. Ezért a legmelegebb ajánlással hívom fel Ntdő Papjaim figyelmét a fentvázolt új kezdeményezésre. Tegyenek meg mindent, hogy minél többen vegyenek részt a Nyári Egyetemen egyházközségük intelligens tagjai közül s minél hathatósabb propagandával biztosítsák az előadások sikerét. Az Esztergomban töltendő 16 nap alatt a kellemeset a hasznossal egybekapcsolva, kipihenhetik az esztendő fáradságos munkáját, szellemüket pedig gazda gíthatják a tudás megbízható, igaz értékeivel. Ntdő Papjaim legyenek a gondolatnak buzgó terjesztői, az eszme megvalósításában pedig jó példával elöljárók. A S. Poenitentiaria Apostolica folyó évi március hó 20.-án „Consilium suum“ kezdetű dekrétumában a következő fontos intézkedést tette: Minden engedélyt, melynek alapján bármilyen nevű vagy jellegű (beleértve a papi egyesületeket is) egyesület révén a papok jogot nyertek, hogy kegytárgyakat és rózsafüzéreket áldhassanak meg és láthassanak el búcsúkkal, továbbá keresztúti búcsúkkal s halálveszedelem idején nyerhető teljes búcsúval láthassanak el feszületeket, pápai áldást oszthassanak szentbeszédek végén, személyi oltárkiváltságot élvezhessenek, idézett rendeletével visszavonta, megszüntette, semmisnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte. Ez a rendelkezés vonatkozik minden ilyen jellegű fakultásra, bármikor, bármilyen módon, vagy bármilyen címen engedélyeztettek is annakidején. A szerzetesrendeknek ilyen privilégiumai azonban továbbra is érvényben maradnak avval a megszorítással, hogy ezekben a privilégiumokban nem részesíthetnek a rendhez nem tartozó papokat. Akik a fentemlített fakultásokat továbbra is élvezni akarják, az Ordinarius útján a S. Poenitentiariától kérelmezzék. Régi és kedves szokás a szentórának nevezett ájtatosság, melynek célja főkép az, hogy az Üdvözítő megváltó szenvedését és kereszthalálát újra meg újra emlékünkbe idézze és minket az Oltáriszent- ség, mint az Ő szent szenvedésének emléke iránt való nagyobb szeretetre indítson. A Szentatya most teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, kik meggyónva és megáldozva valamelyik templomban vagy oratóriumban közös szentórán végig résztvettek és az ő szándékára imádkoznak; azok pedig, akik ezen ájtatosságot legalább bűnbánó lélekkel akár közös ájtatosság keretében, akár egyedül végzik, 10 évi búcsút nyerhetnek. A Szentatya mindazoknak, akik bűnbánó szívvel elmondják a Te Deumban is szereplő „Te ergo quaesumus, tuis fafakultások visszavonása. 755. sz. Szentóra búcsúi. 756. sz. Megváltóhoz szóló imafohász húcsúia.
