A Győri Püspökség Körlevelei, 1932

Tartalomjegyzék

2 vacsora korlátozásának kötelessége ép- úgy, mint a szigorú böjti napokon. A különbség az eledeleknek csak a minő­ségét érinti, amennyiben meg van engedve a husevés a főétkezésnél és a vacsoránál. Ilyen enyhített böjti napok: 1. A nagyböjtnek minden hétköznapja, a péntekek, a hamvazószerda és nagy­szombat délelöttjének kivételével. 2. A kántorhetek szerdái és szombatjai. 3. Mindenszentek vigíliája. III. Megtartóztatási napok, amelyeken többször is jól lehet lakni, s csak a hus- eledelek élvezése tilos, az összes többi, az eddigiekben nem említett pénteknapok. Jegyzet. A böjti és a megtartóztatási napokat éjféltől éjfélig kell számítani. A huseledelektől való tartózkodás parancsa azokat kötelezi, akik életök hetedik évét már betöltötték. A többszöri jóllakás ti­lalma pedig csak azokra vonatkozik, akik életök huszonegyedik (21) évét betöltöt­ték, s fennáll a megkezdett hatvanadik (60) életévig. Az összes böjti (többszöri jóllakást kizáró) napokon is meg van en­gedve az ebédet (főétkezést) estére, a vacsorát pedig déli időre (ebéd idejére) áttenni. Az összes enyhített böjti napo­kon szabad húst és halat együtt élvezni, s az évnek minden napján meg van en­gedve az ételeket zsírral készíteni. IV. Parancsolt ünnepeken — kivéve a nagyböjtre esőket — és vasárnapokon a böjt és a megtartóztatás nem kötelez. Az ily napokra eső vigiliaböjtöt nem kell az előző napra áttenni. V. Kivételes felmentésben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hastól való megtartóztatás parancsa alól: 1. Az összes hivek az eltörölt, de nyil­vánosan megült ünnepeken, ha nem es­nek nagyböjtre, tehát: Gyertyaszentelő- és Kisboldogasszony, Szent István király és Szent István vértanú ünnepén. 2. Egyes községek egyháznapjuk és védőszentjük (bucsujuk) ünnepén, a nagy­böjt kivételével. 3. A katonák, pénzügyőrök, csendőrök, rendőrségi alkalmazottak és börtönőrök mindennap, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VI. Kivételes felmentésben részesül­nek a huseledeltől való megtartóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek országos vásár napján. 2. Gyári és bányamunkások és mind­azok, akiknek vendéglőből vagy vendég­lőben kell étkezniük, minden napon, ki­véve hamvazószerdát, nagypénteket, nagy­szombatot délig, karácsony és pünkösd- vigiliáját. 3. A vonatkísérő személyzet, utasok, fürdőhelyen üdülő betegek családjukkal és kíséretükkel együtt, alamizsnából élő szegények, függő viszonyban élők (pl. cselédek) mindennap, nagypéntek kivé­telével. 4. Katonák, pénzügyőrök, börtönőrök, rendőrök és csendőrök családtagjai min­dennap, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VII. Akik a felsorolt felmentéseket igénybe veszik, az elmaradt böjtöt, illetve megtartóztatást imádsággal, alamizsnával és egyéb jócselekedetekkel igyekezzenek pótolni. Az egyházi törvénykönyv 130. kánonja előírja, hogy az újonnan felszentelt papok három éven keresztül évenkint ismétlő vizsgálatot tegyenek a hittudományi tár­gyakból. A vizsgálatok tárgyai a következők : az első évben: a hitoktatástan, az erkölcs­tan és lelkipásztorkodástan; a második évben: az egyházi szónoklatían, az alap­vető és ágozatos hittan; a harmadik év­ben: az egyházjog, az egyházi és iskolai közigazgatás és liturgika. Minden évben kötelező azonkívül az újszövetségi szentirás magyarázata, amely­nek tárgya az első évben a vasárnapi evangéliumi szakaszok, a második évben az ágozatos hittannal kapcsolatos legfon­tosabb szentirási szakaszok, a harmadik évben az apostolok levelei. A második évi vizsgálatnál egy prédikáció szóban is előadandó. A vizsgálatok ideje: folyó évi szep­tember 20 ika az 1931-ben, szeptember 21-ike az 1930-ban és szeptember 22-ike az 1929-ben ordináltak részére, a fent jelzett vizsgálati anyagból. 252. sz. Theologiai ismétlő vizsgála­tok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom