A Győri Püspökség Körlevelei, 1932
Tartalomjegyzék
23 265. isk sz. Iskolai nagyszünidő meghosz- szabbí- tása. iskolai költségvetésben ily célra fedezettel rendelkeznek. Az előfizetések a kir. tanfelügyelőségnek is bejelentendők. A folyóirat alkalmas anyagot fog szolgáltatni a pedagógiai értekezletekre is, úgyszintén az önképzőkörökben a növendékek tájékoztatására. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az iskolai nagyszünidő meghosszabbítása tárgyában kiadott 29.146— 1932. számú rendeletét — megjelent a „Hivatalos Közlöny0 folyó évi 7. számában — a főhatóságom alá tartozó összes iskolákra kiterjesztem. A rendeletnek az elemi és továbbképző iskolákra vonatkozó intézkedéseit kivonatosan a következőkben közlöm. A tanév szeptember hó 9-én kezdődik és junius hó 15-én ér véget. A rendes beiratások junius hó 15-ig, a pótbeiratá- sok a tanév megkezdésekor, de szeptember hó 9-ike előtt tartandók. A rendes és pótbeiratások idejét továbbra is az iskola helyi hatósága állapítja meg, s köteles arról a község elöljáróságát legkésőbb május 20-ig értesíteni. A munkanapok száma az e szempontból első csoportba tartozó iskolákban 210, a második csoportba tartozókban pedig 178. Az általános és a gazdasági irányú továbbképző népiskolában a tanításra 56 félnapot kell fordítani. Az elemi népiskolában a rendes tanítás szeptember hó 9-ikén megkezdendő s az évzáróvizsgálat teljes tanév esetén junius hó 12-ikénél előbb meg nem tartható. A vizsgák napjai tehát junius hó 12. és 13. Minthogy a rendelet a rövidített szorgalmi időt változatlanul hagyta, továbbra is fennáll az 1930. évi 111. sz. körlevelem azon rendelkezése, mely szerint a rövidített szorgalmi időre engedélyt nyert iskolákban az V.—VI. osztályok vizsgája május hó 25-ike előtt nem tartható meg. Az egyházközségi adóhátralékok behajtása körüli eljárásra vonatkozólag, felmerült konkrét esetekből kifolyólag, szükségesnek tartom a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításából (1927. évi 600. P. M.) és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasításból (1927. évi 60.000/VII. a.) a következőket közzétenni: 42. §. (1) A közadók módjára behajtandó összes követeléseket a pénzügyigazgatóság, a m. kir. adóhivatal és a főszolgabíró (polgármester) felügyelete alatt a község hajtja be. 42. §. (2) Ha valamely törvényben, avagy rendeletben közigazgatási úton való behajtásról van szó, ez alatt a közadók módjára való behajtást kell érteni. 42. §. (3) Ha a pénzügyi hatóságon kívül valamely más közadók kivetésére jogosult hatóság, hivatal, testület, intézmény az általa kivethető szolgáltatás mérvét oly magasan állapítja meg, hogy az az adózók fizetőképességét veszélyezteti, jogában áll a pénzügyminiszternek az illető közszolgáltatásnak közadók módjára való behajtását is betiltani. 43. §. (1) A végrehajtást teljesítik 1. kis- és nagyközségekben a biró, a jegyző közbejöttével, illetőleg ezeknek felelőssége mellett más alkalmas községi közeg, 2. rendezett tanácsú városokban és törvény- hatósági joggal felruházott városokban a városi adóhivatal. Az ezen §-ban felsorolt közegeken kívül semmiféle hatóság, illetőleg semmiféle hatósági közeg, végrehajtásokat közadók miatt nem foganatosíthat. (Tehát a főszolgabirák adóbehajtási joga megszűnt.) 44. §. (3) pontjához fűzött Utasítás 11. (8) bekezdése: Ha valamely közszolgáltatás szedésére jogosított hatóság az évi kirovás alapján szedendő szolgáltatást saját maga szedi be, abban az esetben 269. isk. sz. Egyház- községi adóhátralékok behajtása.
