A Győri Püspökség Körlevelei, 1932

Tartalomjegyzék

9 376. sz. Gyerme­kek vallás- változta­tása ügyében elvi jelen- tősségü döntés. Fogadja Excellenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. — Budapest, 1931. évi november hó 9-én — Dr. Ernszt Sándor s. k. Nemkatholikus szülőknek katholizálása esetén nehéz helyzetet teremtett a ható­ságok gyakorlata, amely szerint a 7 évet betöltött gyermekek nem követhették szüleiket Egyházunkba. Gyámhatósági engedélyt is csak ritka helyen adtak. Most olyan döntés történt, amely szakít az eddigi gyakorlattal és irányítóul fog szolgálni a gyámhatóságok számára is. A döntés a következő : Másolat. M. kir. belügyminiszter. Szám: 205.748/1931. X. Tárgy: D. P. és D. M. vallásváltoztatása. Válaszirat száma: 402/1930. Melléklet: — darab. A sz. kir. város Közigazgatási Bizottságának Székes- fehérvár. D. P. és B. K. izr. vallásu házas­társaknak 1919. évi február hó 22-én kötött házasságából 1920. március 23-án P. nevű, 1922. január 22-én pedig M. nevű gyermekük született. A szülők 1930. évi augusztus, illetőleg szeptember hóban áttértek a r. k. vallásra és ezen az alapon Székesfehérvár szab. kir. város árvaszéké­től a gyámhatósági beleegyezés megadását kérték ahhoz, hogy gyermekeik, akik a 7. életévüket már betöltötték, a szülők közös vallására áttérhessenek. Az árva­szék a 2626/1930. sz. elsőfokú véghatá­rozatával az 1894 : XXXII. t.-c. 4. § a alapján a gyámhatósági beleegyezést meg­adta és a Közigazgatási Bizottság gyám­ügyi felebbviteli küldöttsége 370/1930. sz. másodfokú véghatározatával az árvaszék határozatát változatlanul hagyta. A másod­fokú véghatározat ellen a székesfehérvári izr. vallásközség elöljárósága felülvizsgá­lati kérelemmel élt. Véghatározat. A felül­vizsgálati kérelmet elutasítom. Megokolás: A gyermekek vallásáról szóló 1894: XXXII. t.-c. 4 §-a szerint abban az esetben, ha az egyik házastárs a másik házastárs val­lására tér át, úgy, hogy a házasság egy- vallásuak házasságává válik, a születendő és a 7. életévüket még be nem töltött gyermekek a szülők közös vallását követik, s az áttért szülő neméhez tartozó 7 és 18 év között levő gyermekek is áttérhetnek a szülők közös vallására, de csak a gyám­hatóság beleegyezésével. A törvény ezen rendelkezésének a törvény előmunkála­taiból is megállapítható alapgondolata és célja az, hogy a közösvallásu szülők gyermekeit még vallásos nevelésük meg­zavarása árán is a szülők vallásában lehessen nevelni. Ennek a célnak az elérése azonban a család vallási egysége érdekében nem csupán az esetben szük­séges és indokolt, ha a házasságkötéskor vegyesvallásu szülők egyike később arra a vallásra tér át, amelyhez a másik házas­társ a házasság megkötésekor tartozott, hanem épen úgy szükséges és indokolt akkor is, ha a különböző bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek­hez tartozó szülők harmadik közös bevett vagy törvényesen elismert val­lásra térnek át, vagy ha ugyanazon bevett vagy törvényesen elismert val­lásfelekezethez tartozó szülők más közös bevett vagy törvényesen elismert val­lásra térnek át. Habár az 1894:XXXI1. t.-c. említett rendelkezésének a törvény 1. és 2. §-ával való összefüggéséből meg lehet állapítani, hogy a törvény rendel­kezése csupán a házasságkötéskor vegyes­vallásu szülők házasságának egyvallásuvá válását tartotta szem előtt, mégis az 1894:XXXI1. t.-c. 4. §-ának rendelkezé­seit a joghasonlatosság elve alapján alkal­mazandónak találtam a fentemlített két esetre is. Annak következtében ugyanis, hogy az 1868: Lili. t.-c. 14. §-a értel­mében a 7 éven aluli gyermekek nemük szerint minden esetben követik a más vallásra áttért szülőt, teljesen indokolatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom