A Győri Püspökség Körlevelei, 1931
Tartalomjegyzék
4 245. sz. Templomok ajtainak mikénti elhelyezésére utasítás. egyházak és kápolnák pénztárából. A lelkész és segédlelkész urak példányát a plébániatemplomok, illetve fiókegyházak pénztára fizeti. A nm. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 58690/1928. I. sz. alatt megküldött s a Magyar Tűzoltó-Szövetségnek az újonnan épülő templomok ajtainak mikénti elhelyezésére vonatkozó, a m. kir. Belügyminiszter úrhoz intézett jelentését — figyelembevétel céljából — közlöm. A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség 691/928. sz. alatt a m. kir. belügyminiszterhez intézett felterjesztésének másolata. Folyó évi május hó 11-én tartott elnökségi ülésünkön jelentés tétetett, arról, hogy csonka hazánkban a hitélet örvendetes fejlődése következtében sok új templom épül és tűzrendészed szempontból sajnálatos módon ezen új templomok fő- és mellékbejáróinak ajtói majdnem mind befelé nyílnak. Bár templomokban a tűzkitörés valószínűsége nem nagy, de tekintettel arra, hogy sok templomban gyertyavilágitás van és az áldozati oltárokon művirágok mellett több-kevesebb viaszgyertyát égetnek el, nincsen kizárva a tűzveszedelem, mely zsúfolt templomban különösen a könnyen lángra lobbanó lenge ruhában öltözött nők között pánikot és tömegszerencsétlenséget okozhat. Ezen okból kérjük Nagyméltóságodat, szíveskedjék a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Önagyméltóságánál oda hatni, hogy az újonnan épülő templomok ajtói lehetőleg szélesre méretezve (minden 200 személyre 2 méter széles ajtó) kifelé nyíljanak és a templom belsejében ezen ajtókhoz legalább 2 méter széles utak vezessenek. Budapest, 1928. évi május hó 31-én. — Breuer sk., m. kir. kormányfőtanácsos, alelnök. Nagy Sándor főtitkár. Vettem és tudomásvétel végett közlöm Ntdő Papságommal a nmélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr következő intézvényét: 120-4 szám. 129 — 930 Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr konkrét esetek kapcsán azzal a panasz- szal fordul hozzám, hogy egyes egyházi uradalmak gazdasági gépeik beszerzésénél a hazai ipar pártolásának természetes kötelezettségén túlteszik magukat és a hazai termelés helyett a külföldit támogatják. Fölösleges méltóságod előtt vázolnom hazánk felette súlyos gazdasági helyzetét. Ennek egyik szomorú következménye az a nagy, szinte már katasztrofális méreteket öltő munkanélküliség, mely a kormánynak komoly gondot okoz. Ennek leküzdése vagy enyhítése csak úgy érhető el, ha a magyar ipar pártolásával mennél több munkát adunk gyárainknak és üzemeinknek. A hazai iparcikkek vásárlásával kenyeret adunk munkásainknak, mig hazánkban is előállítható iparcikkeknek külföldről való megrendelésével ok nélkül visszük ki pézünket külföldre és szaporítjuk a munkanélküliek egyre növekvő számát. Ennek a nagy szociális és honmentő célnak támogatása minden hazafias érzésű birtokos természetes kötelessége. Fokozottabb mértékben remélhető ez az egyházi javadalmasoktól, akiknek hazafias viselkedése, amint a múltban is mindig példaszerű volt, a jelen szomorú körülményei között is kell, hogy példaadásul szolgáljon a többieknek. A fenti okokra való utalással van szerencsém tisztelettel és nyomatékosan felkérni Méltóságodat, hogy gazdasági beszerzéseinél a hazai ipart igénybe venni méltóztassék. 246. sz. Hazai ipar támogatása a gazdasági gépek beszerzésénél.