A Győri Püspökség Körlevelei, 1928

Tartalomjegyzék

8 részvétele után — nyilvános ünnepélyt kell tartani. Az ifjúsági ünnepélynek célja a nagy nap szellemében megvalósult, korszakot jelentő törvényhozási alkotások jelentősé­gének méltatása, a márciusi ifjúság minden időkre példát mutató szellemének és izzó hazaszeretetének az ifjúság fogékony lei­kébe átültetése. Az ünnepély műsorát úgy kell meg­állapítani, hogy ebben elsősorban a tanuló­ifjúság szerepeljen és a műsor főhelyét az ifjúság értelmi fejlettségéhez szabott és az odaadó, munkás hazaszeretetre indító ünnepi beszéd foglalja el. Hogy az ifjúság ünnepén a meghívott szülők, az egyházi és világi hatóságok képviselői is megjelenhessenek, az ünne­pély időpontját a lehetőség szerint úgy kell megállapítani, hogy az ne essék össze a helyi hazafias társadalom hivatalosan rendezett ünnepségének időpontjával. 12. §. Március tizenötödike minden ha­zai kisdedóvódában, az alsó- és középfokú iskolákban, szakiskolákban, művészeti is­kolákban, az oktató- és nevelőintézetek­ben, tanfolyamokon, az egyetemeken és főiskolákban szünetnap. 13. §. Az 1927: XXXI. te. 2. §-a sze­rint a törvény életbelépésével az 1898: V. tc.-nek április hó 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti. E rendelkezéshez képest hatályukat vesztik az április 11-ének megünneplésére vonat­kozólag kiadott rendelkezések és intéz­kedések. A m. kir. miniszterelnök úr megkere­sése alapján ezennel elrendelem, hogy már­cius hó 15-én, a helyi hatóságokkal egyet- értőleg megállapított időben, minden plé­bániai és önálló lelkésszel biró templom­ban ünnepélyes szentmisét mondjanak, a hatóságom alatt álló iskolák igazgatóit pedig utasítom, hogy az ifjúságnak az istentiszteleten való részvételéről és az iskolai hazafias ünnepélyek megtartásáról a rendelet értelmében gondoskodjanak. A tanítói fegyelmi szabályzat 2. §-a elv­ben kimondja, hogy az egyházmegyei hatóságoknak alárendelt bármely fajú és fokú kath. iskoláknál és óvodáknál rend­szeres állásban véglegesen alkalmazott tanerők fegyelmi felelősséggel tartoznak hivatali állásukat, illetőleg kötelességeiket sértő cselekedeteikért vagy mulasztásaikért. Ezen elvnek megfelelően a fegyelmi sza­bályzatnak a fegyelmi vétségeket taxatíve 652. isk. sz. 1928. A fegyelmi szabályzat kiegészí­tése. Tudomás és miheztartás végett közlöm a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák következő rendeletét: 7,370/1928. szám. VI. ii. o Van sze­rencsém a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot tisztelettel értesíteni, hogy a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter ur folyó évi január hó 18-án 62,424/1928. VIII. szám alatt hozzám intézett átiratában arról értesített, hogy a tanulók tanulmányi kirándulásaira, a Minisztertanácsnak 1924. évi február hó 15-én tartott ülésén e tárgyban hozott határozata értelmében, csakis a személy- és vegyesvonatokra érvényes 50% os menet­kedvezmény szolgáltatható ki. Kilátásba helyezte azonban, hogy indo­kolt esetekben, közvetlenül hozzá benyúj­tandó kérelmekre, amennyiben a tanul­mányi kirándulás kapcsán elérni szándé­kolt vasúti állomás a kiinduló állomástól legalább 150 km.-re avagy ennél hosszabb távolságra esik, a kért 50%-os menetked­vezménynek gyorsvonatokra való engedé­lyezését megfontolás tárgyává fogja tenni. Budapest, 1928. évi február hó 10-én, A miniszter rendeletéből: Dr. Tóth mi­niszteri tanárin*; 615. isk. sz. 1928. Vasúti kedvez­mény tanul­mányi ki­rándulá­sokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom