A Győri Püspökség Körlevelei, 1928

Tartalomjegyzék

4 501. sz. Külföldi kölcsön Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, s emelj föl bennünket, a te le­sújtott népedet! Téged pedig Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk, Nagy Ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyaiokról! Arnen 1 Az imaszöveg külön lapra nyomtatva, nagyban megrendelhető Buzárovitsnál Esztergomban és az Árpád r.-t.-nál Kalo­csán, száza 3'20 pengő. Tudomásvétel és miheztartás végett köz­löm a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák 2928/1928. I. ü. o. szám alatt hozzám intézett következő leiratát: Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! A m. kir. pénzügyminiszter ur felhívta figyelmemet arra, hogy külföldi kölcsö­nöknek közületek által való önálló fel­vétele úgy a kölcsönt felvevő közület, mint az állam hitelviszonyai szempontjá­ból egyaránt nagy óvatosságot és körül­tekintést igényel. Ugyanis eltekintve attól, hogy az egyes közületek által elkülönülten felvenni szán­dékolt külföldi kölcsönök kedvező felté­telek mellett csak ritkán szerezhetők meg, azok tervszerűtlen felvétele megnehezíti a pénzügyi kormányzatnak egységes hitel- politika folytatását s ily tőkéknek nagyobb mérvű igénybevétele fokozódó eladóso­dáshoz és ezzel az ország fizetési mér­legének a lerontásához vezet. Ezekre a nyomós indokokra való tekin­tettel a m. kir. pénzügyminiszter ur meg­keresése folytán tisztelettel kérem Méltó­ságodat, méltóztassék a saját hatáskörében oda hatni, hogy a fenhatósága alatt álló egyházi közületek és intézmények részé­ről külföldi kölcsönök felvételére vonat­kozó tárgyalások megkezdéséhez a nevezett miniszter ur előzetes hozzájárulása kérel­meztessék. Legyen szabad egyben Méltóságodat arra is tisztelettel kérni, hogy a fentebb kifejtett kérelemre oly esetekben is tekin­tettel lenni méltóztassék, amikor valamely külföldi kölcsön felvétele saját javadalma szempontjából mutatkozik szükségnek, Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1928. évi január hó 17-én. Klebelsberg. Az utóbbi időben mind sűrűbben merül­tek fel panaszok amiatt, hogy egyes hit­községek rendkívül magas hitközségi adó­kat vetnek ki, amelyek összege nem egy esetben az állami adók töbszörösét teszi. Miután az egyházközségek részéről ki­vetett ilyen magas adók az adózóknak a teherbírását veszélyeztetik és a közadók­nál érdekelt többi hatóságok jogos igényeit is sértik, elrendeltem, hogy 1928. évtől kezdődőleg az egyéb előfeltételek fenn­forgása esetében a hitközségi adók csakis azokban a községekben vonhatók együt­tes kezelés alá, amelyekben a hitközségi adókivetés kulcsa átlag a 10%-ot meg nem haladja. Azokban a községekben, amelyekben a hitközségi adók az illető felekezet híveire kivetett törzsadóknak (ideértve a kereseti adót is) a 10% ot meghaladják, ezeknek az adóknak az együttes kezelésbe leendő bevonásának engedélyezését magamnak tartom fenn. Ahol hitközség szabályszerűen nincs megalakulva, ott önként érthetően hitköz­ségi adók sem vethetők ki. Ezek a rendelkezések a párbértermé- szetü szolgáltatásokra, valamint a feleke­zeti iskolai adókra nem vonatkoznak. A pénzügyigazgatóság azonban azt, hogy 502. sz. A hitköz­ségi adók ügyében miniszteri rendelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom