A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
4 1434. isk. sz. Tanítói nyugdij- játulék pengőértékben való megállapítása. 489. SZ. Tömöri emlék- szobra. közt harmadik szavazás rendelendő el s ha e harmadik szavazásnál sem nyerne egyik pályázó sem általános többséget, a harmadszor is szavazás alá bocsátott pályázók közül a püspök nevezi ki a tanítót, valamint akkor is, ha a második szavazás után az iskolaszéki elnök a két egyenlő számú szavazatot nyert pályázó közt dönteni nem akarna". Miheztartás végett közlöm, hogy a 95 000/1926. VKM. számú rendelet értelmében 1927. január 1-től kezdve további intézkedésig az elemi iskolai tanítói állások után állásonkint havi 17 68 pengő nyugdíjjárulék fizetendő. E járulék 10/13 része az iskolafenntartót, 3/13 része a tanítót terheli, az egész összeget azonban az iskolafenntartó tartozik beszolgáltatni. A nyugdíjjárulék mindenkor a hónap 1-én esedékes és a hónap utolsó napjáig kamatmentesen fizethető be. A befizetés az eddigi módon történik. (L. Rendszabályok 197. 1.). Múlt évi augusztus 29 én volt 400 esztendős évfordulója a gyászos emlékű mohácsi csatának s az impozáns keretek között lezajlott emlékünnep nem múlt el nyomok nélkül az emlékező magyarság lelkében. Most pedig a mohácsi vezérnek, a nagynevű kalocsai érseknek: Tömöri Pál nak városa szoborba akarja önteni annak a főpapnak az alakját, aki a haza és a hit védelmében osztályosa lett a csatatéren elbukott nemzet gyászos sorsának. Tömöri Pál azonban nemcsak Kalocsáé, hanem az egész nemzeté, nemcsak a kalocsai érseki szék, hanem az egész magyar főpapság disze s örök dicsősége a kath. egyháznak is, melynek érdekeit a legsúlyosabb időkben rendületlen kitartással szolgálta. Szeretettel kérem Tisztelendő Papjaimat, hogy kiki tehetsége szerint anyagi hozzájárulásával mozdítsa elő az emlékmű létesítését s e célra szánt adományát juttassa el a püspöki iroda címére, amelyet annak összegyűjtésére a Tömöri szoborbizottság felkért. Felmerült eset alkalmából a kir. pénzügyminiszter úr értesítette 72.337—1926. sz. a. a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy a közadók kezeléséről szóló 1923. évi VII. t.-c. 2. § s a törvény végrehajtása iránt kiadott 1923. évi 7000. sz. utasítás 1. §. szerint a készpénzben kivetett hitközségi adók, ha azokat a községi pénztár kezeli, az együttesen kezelt közszolgáltatások közé tartoznak. Amennyiben pedig tapasztalat szerint egyes helyeken az egyházi adók még most is külön kezeltetnek, a pénzügy- miniszter úr 1926. évi augusztus hó 3 án kelt 107416. sz. körrendeletének 5. § bán utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy az egyházi adók külön kezelését megengedni nem szabad, hanem ahol azokat még külön kezelik, ott a külön kezelés azonnali beszüntetése és az említett járulékoknak az együttes adókezelésbe való bevonása iránt intézkedjenek. Értesülésem szerint a honvédségi tobo- rozás január hó 1-vel újból megindult. Minthogy mindnyájunk érdeke, hogy a honvédség kötelékébe kellő számban jelentkezzenek erkölcsi és hazafias szempontból teljesen megbízható egyének, felhívom papjaimat, hogy a hatóságoknak a fegyveres erő által igényelt önként belépők megszerzésére irányuló tevékenységét hathatósan támogassák. A napokban jelent meg Meszlényi Zoltán esztergomi érseki titkár és szentszéki jegyző .Házassági köteléki perek az egyházi bíráskodásban“ cimü könyve, amelyben a szerző az érvénytelenül meg490. sz. A község által kezelt hitközségi adók együttes adókezelésbe vonandók. 491 SZ. Toborozás 492. SZ. Könyvajánlás.
