A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
27 3. §. Az utca és általában a nyilvános helyek erkölcsi színvonalának emelése végett tilos: 1. nyilvános helyen (utcán, személy- szállító közlekedési járómüvön stb.), vagyis egyáltalában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető, minden káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocs- mány kifejezés használása, vagy szeméremsértő mozdulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó Ízlését és erkölcsi érzését sértse; 2. nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból, alkalmatlankodva, akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, avagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni; 3. nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jó- izlést durván sértő sajtóterméket (1914: XIV. t.-c. 2. §-a), képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban, avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kínálni vagy árusítani; 4. nyilvános helyen bármily természet- ellenes fajtalanságra való felhívás, vagy ennek látszatát keltő mindennemű feltűnő viselkedés (tolakodó megszólítás, követés, illetlen taglejtés stb.). 4, § Aki a 3. §-ban foglalt rendőri tilalmak valamelyikét megszegi vagy annak megszegésében bármi módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s őt 15 napig terjedhető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénz- büntetéssel kell büntetni. A 3. §. 1. pontjában felsorolt cselekmények akkor is megállapítják a kihágás tényálladékát, ha azokat nem intézik is kifejezetten más személyhez, vagy nem követik el sértő szándékkal. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. állami rendőrség működése területén a m. kir. államrend- örségnek a hatáskörébe tartozik. 5. §. Az utcán vagy egyéb nyilvános helyeken akár egyenruhában, akár polgári öltözetben szolgálatot teljesítő rendőr- hatósági közegek, illetve közbiztonsági szervek kötelesek a 3. §. 1., 2., 4. pontja esetében a közönséget, illetőleg a védelemre szoruló nőt vagy serdülő ifjúságot a legteljesebb törvényes védelemben részesíteni és a tilalmazott büntetendő cselekmények elkövetői ellen a feljelentést haladéktalanul megtenni. A közbiztonsági szerveket a nyilvános helyek erkölcsrendészeti ellenőrzésével kapcsolatos ennek a feladatuknak lelki- ismeretes teljesítése tekintetében az elsőfokú rendőrhatóságok útján részletes utasítással kell ellátni. 6. §. Azokat a jogerős büntető ítéleteket, amelyeket az e rendeletben meghatározott kihágások miatt oly egyénekkel szemben hoznak, akikkel szemben a büntető Ítélet a 65 000/1909. B. M. sz. körrendelet 161. § a értelmében további eljárás szükségét vonhatja maga után, az illetékes hatósággal, illetőleg az elitéit felettes elöljáróságával is közölni kell. E rendelet, amelynek kibocsátásával egyidejűleg a 40.003/1897. B. M. számú rendelet hatályát veszti, a kihirdetését követő napon lép életbe. — Budapest, 1927. február hó 11-én. — Dr. Scitovszky Béla s. k , m. kir. belügyminiszter." A földbirtok rendezés folytán az O. F. B. a fennálló törvények értelmében az u. n. vagyonváltságföldekből is juttatott mező- gazdasági művelés alatt álló ingatlanokat. Ezen ingatlanok vételárát természetesen 1345. sz. AzO.F.B. által juttatott földek haszon-
