A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
22 Az általános továbbképző iskolában való tanításért a 99.557/1925. VKM. sz. rendelet szerint külön díjazás nem jár. Ha azonban a díjlevélben e címen szereplő összeget a helyi javadalmat megállapító miniszteri rendelet valorizálta, akkor az jár a tanítónak, de már nem a régi címen, hanem egyszerűen helyi készpénzfizetés címén. A második csoportba az évi rendes dologi kiadásokat kell beállítani. Ilyenek: az iskola fűtése, világítása, takarítása, a nyugdíjjárulék, az iskola évi belső meszelése, napidíjak, tanszerek stb. Utolsó tételként e csoportba „hiteltartalék" címen az e csoportbeli szükségletek összegének 5°/o-a veendő fel, a felmerülő apróbb kiadások fedezetéül, aminők pl. ablaktörés, kilincsjavítás stb. A váratlanul felmerülő nagyobb összegű szükségletek fedezetéről pótköltségvetés keretében kell gondoskodni, amely pótköltségvetés tekintetében a rendes alakiságok szintén pontosan megtartandó. Végül a harmadik csoportba a rendkívüli dologi kiadások veendők fel. Ilyenek az iskolaépület külső tatarozása, iskolai berendezések, pl. uj padok, kályhák stb. beszerzése, háztető-javítás, kerítés stb. E szükségletek lehetőleg a sürgősség sorrendjében állítandók be a tételek egymásutánjában. 3. Az első és második csoportba tartozó szükségletek a községi költségvetésbe feltétlenül beállíttatnak, mint amelyek a tanítás elengedhetetlen kellékei. A harmadik csoportba tartozó szükségletek a szanálási időtartam alatt oly mértékben állíttatnak be a költságvetésbe, amily mértékben az 50% községi pótadón belül fedezet van rájuk. Azért számolva a fennálló jogszabályokkal, a szanálási törvény érvényének tartama alatt az iskolai költségvetéseknek egyházhatósági jóváhagyása a harmadik csoportot illetőleg a fennti feltételes értelemben történik. E megkötöttségre való tekintetből a szanálási idő alatt az iskolaszékek csak a múlhatatlanul szükséges rendkívüli szükségleteket állítsák be az iskolai költség- vetésbe. 4. Oly községekben, amelyekben az iskola összes szükségleteit a politikai község fedezi, az iskolai költségvetésbe csak az iskola személyi és dologi szükségletei vehetők fel; de ezek mind felveendők, különben nem lesz rájuk fedezet. Ha ellenben a politikai községnek a Can. Vis. alapján, vagy egyéb jogalapon a plébánossal szemben valamely szolgáltatási kötelezettsége áll fenn, a vonatkozó szükségleti tétel nem az iskolai, hanem továbbra is a szorosan vett községi költségvetésbe állítandó be. Ha oly községekben, amelyekben az iskola összes szükségleteit a politikai község fedezi, egyéb egyházi jellegű szükségletekről is kell akár állandóan, akár átmenetileg gondoskodni, amelyek nem terhelik a politikai községet, akkor ezekről, az alakiságok megtartásával, külön egyházközségi költségvetést kell készíteni és jóváhagyás végett felterjeszteni. Oly községekben ellenben, amelyekben az iskolai szükségleteket az egyházközség közvetlenül fedezi, az iskolai és az egyházközségi szükségletekről közös költségvetés készíthető feltéve, hogy mind- kétrendbeli terheket ugyanazon adóalanyok viselik. 5. A természetbeni járandóságok (szántóföld, párbér stb.) mind a fedezeti, mind a szükségleti részbe ugyanazon értékeléssel, mégpedig a díjlevélben szereplő értékeléssel állítandók be. Ha azonban valamely természetbeni járandóságot (pl. a tüzelőfát) vétel utján kell beszereznie a községnek, akkor természetesen annak folyó árát kell előirányozni. 6. Ha a tanítónak csonkalakása van (pl. egy szoba), akkor a tanító a minden-
