A Győri Püspökség Körlevelei, 1924

Tartalomjegyzék

25 853. isk. sz. Eötvös- alapra gyűjtés. is előirányozzák. Ezzel szemben általában megjegyzem, hogy a kántortanítók részére, akik természetben kapják helyi javadal­mukat, a kezdő tanítói fizetés százaléká­ban megállapított helyi javadalom nem jár, hacsak a természetbeni járandóságaikat értékelő s egységekben megállapító mi­niszteri rendelet erről kifejezetten külön nem intézkedik. Számos kath. népiskolának fenntartási költségeit, az iskolavagyon jövedelmén és az esetleges párbérjárandóságon kívül, a politikai község fedezi. Ilyen községek­ben a községnek a képviselőtestület által kiküldendő kath. képviselőjét, a Rend­szabályok 43. §-ának megfelelően, szíve­sen kinevezem a kath. iskolaszék tagjává, amint ez már számos helyen megtörtént, mert a község képviselőjének jelenléte, különösen ha az iskolaszék őt gondnokká is megválasztja, előmozdítja az iskolaszék­nek és a községnek egymást megértő működését az iskola érdekében. Többtanítós iskolánál a tanitótestiileti gyűlések megtartására ismételve felhívom a plébános-igazgató urakat. A tanítótes­tületi gyűlés, melyen mindegyik tanító szabadon nyilváníthatja véléményét, sok üdvös elhatározásnak lehet forrása. A gyűléseken minden esetben meg kell is­mertetni és tanácskozás tárgyává kell tenni az iskolaügyi rendeleteket, melyek különösen az egyházi körlevelekben és a Hivatalos Közlönyben megjelennek. Itt állapítandó meg azok végrehajtásának módja, továbbá az iskolai ünnepélyek sorrendje. A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1924. évi julius hó 29-én 69,325. sz. alatt az egyházi főhatóságokhoz inté­zett megkeresésére megengedem, hogy a főhatóságom alatt álló népiskolákban folyó évi november hó 10-én az Eötvös-alap javára gyűjtést rendezzenek. A ni. kir. minisztérium 1924. évi 7001. M. E. számú rendeletével szabályozta az állami tanintézeteknél alkalmazottak nyug­díjügyét (1. Budapesti Közlöny 1924. évi 206. sz.), a m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter pedig a 7001/1924. M. E. számú rendelethez 95000/1924. sz. alatt végrehajtási utasítást adott ki (1. Buda­pesti Közlöny 1924. évi 213. sz.). Az iskolák vezetői kisérjék figyelemmel a hivatalos tanügyi lapokat és a Hiv. Köz­lönyt, hogy az azokból merítendő tájékoz­tatás szerint a november 15-iki határidőre szóló jelentéseket és a november, vala­mint december végére szóló befizetéseket okvetlenül megtegyék, mert a határidők elmulasztása nagy anyagi károsodással jár. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az elemi iskolába járó tankötelesek számának csökkenése folytán 144843/1923. sz. alatt elrendelte (1. Hiv. Közlöny 1923. évi 23. sz.), hogy többtanítós állarnsegé- lyes elemi iskolánál a megüresedő tanítói állás, melynek betöltése a tanulók meg­fogyatkozása miatt mellőzhető, mindaddig ne töltessék be, mig a tanulók száma megfelelően nem emelkedik. Egytanítós iskolánál 30—60, kéttanítósnál 61 —120, háromtanítósnál 120—160, négytanítósnál 161 —200, többtanítósnál tanítónkint 50-nél több tanuló az a minimum, melynél az állás még betölthető. Kevesebb tanuló mellett az állás betöltéséhez az illetékes közig, bizottság utján a miniszter engedélye kérhető. Az állás betöltése szükségességé­nek igazolása végett többtanerős iskolánál az államsegély kérvényhez mellékelni kell annak feltüntetését, hogy az iskola minden egyes tanítója mily osztályokat tanít s ezeknek mekkora a tanuló száma? Tekintettel pénzünk vásárló erejének leromlására azon összeget, melynek ere­jéig a templompénztárak kezelői templomi szükségletekre előzetes engedély nélkül 887. isk. sz. Tanítók nyugdíj­ügye. 888. isk. sz. Tanítói állás szünetel­tetése. 2295. sz. Templom­pénztárból kiadások eszközlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom