A Győri Püspökség Körlevelei, 1923
Tartalomjegyzék
30 1143. isk. sz. Népiskolai magánvizsgák dija. 1158. isk. sz. Ismétlőiskola. 1212. isk. sz. Eötvös- alapra gyűjtés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a népiskolai magánvizsgák és a népiskolai bizonyítványmásodlatok dija tárgyában kibocsátott 1923. évi 64270. és 64272. számú rendeletéit, melyek a Hivatalos Közlöny 1923. évi 12. számában jelentek meg, a főhatóságom alatt álló népiskolákra is kiterjesztem. Ezzel egyidejűleg az 1920. évi V. számú körlevelemben ezen tárgyban közzétett ren- deletemet hatályon kivül helyezem. Az iskoláztatási kötelesség teljesítéséről szóló 130.700/1922. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 47. §-a szerint „az általános továbbképző-iskolákban ... a tanulókat a tanév öt hónapján át (november 1-től március végéig) egy egész vagy két félnapon át, összesen legalább hétórai, a többi hónapokban hetenként egy félnapon át négy órai oktatásban kell részesíteni". „Tanítani csak köznapokon lehet, a tanítás esti hat óra utánra nem terjedhet." A heti egy hittanóra a fenti óraszámon felül tartandó s ezt vasárnap is meg lehet tartani. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr már előbb 148.531/1921. szám alatt kiadott rendeletével az ismétlőiskolai oktatást az állami és a községi népiskolákban a szombati egész napra osztotta be. 1921. évi VII. számú körlevelemben magam részéről is elrendeltem, hogy ezen beosztást a főhatóságom alatt álló iskolák is kövessék, amellett azonban megengedtem, hogy ahol a helyi viszonyok javasolják, szombat helyett a hétnek egy másik napját is megállapíthatják az ismétlőoktatás idejéül. Mivel számos iskolában sem az ismétlőoktatásra rendelt óraszámot nem tartják meg, sem a heti beosztást nem követik, fenti rendeletekre újólag felhívom az iskolák vezetőinek figyelmét. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 1923. évi 104.438. számú rendeletében (1. Hív. Közlöny 1923. 17. sz.) közzétett engedélyét a főhatóságom alatt álló elemi iskolákra is kiterjesztem és megengedem, hogy a Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja javára a rendeletben megállapított módon ezen iskolákban is gyűjtés tartassék. A gyűjtés napját tankerületükben a kir. tanfelügyelők fogják megállapítani. Tájékoztatás céljából közlöm az illetékek felemeléséről szóló 117.300. számú m. kir. pénzügyminiszteri rendeletnek alábbi pontjait. 1. §. Állandó összegű illeték alá eső okiratok első példányának első ive 2000 korona illeték alá esik. (Pl. bélyegköteles alapítólevél.) 13. §. Mindazok a bizonyítványok, amelyekben . . . egyházi hatóságok, hivatalok . . . tényeket, személyes vagy tárgyi tulajdonságokat, vagy körülményeket, értékeket stb. bizonyítanak vagy tanúsítanak, 1000 K illeték alá esnek. (Pl. tanítói szolgálati bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány.) 24. §. Hivatalos iratokról, könyvekből és feljegyzésekből készült akár teljes, akár kivonatos másolatok . . . ivenkint 2000 K illeték alá esnek. (Pl. bélyegköteles akvi kivonatok.) Az eddigi illetékmentességek változatlanul érvényben maradnak. (Pl. elemi és polgári iskolai bizonyítványoknál.) 2803. sz. Illetékekről miniszteri rendelet. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter ur a tárcája hatáskörébe tartozó alapítványok fölött való kormányhatósági főfelügyeleti jogot, tekintettel a rendkívüli viszonyokra, ezidőszerint csak korlátolt terjedelemben kívánja gyakorolni. Ehhez képest folyó évi aug. hó 4-én 100.903. sz. a. kelt iratában kimondotta, hogy a jövőben a római és gör. katholikus egyházi hatóságok és szervek által kezelt alapítványok közül csak azokról mutatandó be szabályszerű alapítólevél, melyeknek tőkéje — irata keltének napján érvényben levő pénzparitás alapján számítva — készpénzben 50,000.000 koronát meghalad, vagy 50,000.000 n. é. értékpapírnál több, vagy mezőgazdasági ingatlanokban 25 kát. holdat meghalad, ha pedig házbirtokból áll, az évi bruttó jövedelem egymillió koronánál több. Évi számadási kivonatok úgy a már meglevő, mint a jövőben létesülő alapítványok közül 2804. sz. Az alapítványok kormányhatósági felügyeletének gyakorlása.
