A Győri Püspökség Körlevelei, 1923
Tartalomjegyzék
29 2801. sz. Rendkívüli segély kiutalása. ] 1 2802. sz. Anyakönyvi adatok ‘ keres- : tétnek. | ! ' 1 1049. isk. sz. i Kolostorok ( házadó- ] mentessége. 1 1 1 1140. isk. sz. : Évzáró 1 jelentések;] i A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 133.353/1023. I. ü. o. szám alatt kelt rendeletével kiutalta az 1923. októberre esedékes 25%-os rendkívüli segélypótlékot és az 1923. novembertől további intézkedésig járó rendkívüli segélyt. A segédlelkészek októberi pótléka 30.000 kor., rendkívüli segélye novembertől 90.000 kor. A lelkészeknél a vonatkozó összegek: 66.000, illetve 198.000 korona (Győrasszonyfa, Győrnádorváros, Győrszabadhegy, Győrujváros, Koniárom- ujváros, Sopronszentgyörgy, Tatabánya, Várgesztes), 46.000, illetve 138.000 kor. (Győrkáptalandomb, Győrsziget, Osli), 38 000, illetve 114.000 kor. (Babót, Balt, Bana, Bábolnapuszta, Dunaszentmiklós, Máriakálnok, Und), 42.000, illetve 126.000 kor. (Dör, Levél), 50,000, illetve 150.000 kor. (Fehértó). A theol. tanároknál és szemináriumi elöljáróknál az összegek 33.000, illetve 99.000 korona. A segélyjogosultak ezen összegekről küldjék a nyugtákat. Azok is, akik a novemberi nyugtát a régi összegről már beküldték. Drescher János pálii vendéglős atyjának, Drescher Jánosnak keresztelési anyakönyvi adatait keresi. A keresett 1810. körül született Szíveskedjenek a ntdő lelkész urak az anyakönyvekben utánanézni és a keresztlevelet fent nevezettnek költségeik felszámításával megküldeni. A házadőról szóló 1922. évi XXII. t.-cikk életbelépte óta a kolostorok is házadónak voltak alávetve. Ezzel szemben az 1923. évi XXX11. t.-cikk 9. §-a ismét kimondja, hogy nem esik házadó alá „a Magyar- országon letelepülési engedélyt nyert szerzetesrendek úgy férfi, mint női kolostorainak az a része, mely kizárólag a rend tagjainak használatára van rendelve". — A. törvény 1923. évi julius hó 1-én lépett életbe. Az eddig beérkezett évzáró jelentésekből megelégedéssel értesültem, hogy a főhatóságom alatt álló népiskoláknak nagyobb része dicséretes buzgósággal iparkodott az iskoláztatási kötelesség teljesítéséről szóló 130700/1922. sz. kultuszminiszteri rendeletet végrehajtani s a 10 hónapban megállapított szorgalmi időt megtartani. Ezzel szemben azonban még számos olyan iskolára akadtam, melyben a tanítás elfogadható okok nélkül későn kezdődik és évvégi vizsgával korán záródik. Mivel pedig az iskolai vezetőség buzgósága egyes kedvezőtlen gazdasági viszonyok közt lévő községekben is az iskolalátogatás terén szinte meglepő eredményt ért el, nem lesz lehetetlen, hogy kellő igyekezet mellett az iskolalátogatás az összes iskolákban megjavuljon s az iskoláztatási kötelesség teljesítésének tudata a szülőkben mindinkább feléledjen. Ennek előmozdítása végett megismétlem f. évi I. számú körlevelemben kibocsátott felhívásomat, hogy a nagyt. lelkész urak a szószéken is többszöi tegyék szentbeszédjük tárgyává a szülőknek és gondviselőknek kötelességét gyermekeik nevelésével szemben s ezzel kapcsolatban buzdítsák őket gyermekeiknek pontos iskolába járására. Az eredményes tanítói munkának alapját a helyi részletes tanterv képezi, azért mindazok a tanítók, akiknek tanterve az utóbbi két évben arra az osztályra, melyben a folyó tanévben tanítanak, jóváhagyásban nem részesült, tantervűket legkésőbb folyó évi december hó végéig felülvizsgálás végett terjesszék be az egyházmegyei hatósághoz. Az iskolán kívüli népművelés nagyobb sikert csak ott ér el, ahol arra az ifjúsági egyesület az alapot megteremtette. Felhívom ezért az iskolák vezetőit, hogy törekedjenek az ifjúsági egyesületet mindenütt megalakítani s annak jóirányu működését elősegíteni. Mivel pedig az eddig mintául közzétett alapszabálytervezetek nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, melyeket az újabb kormányrendeletek az egyesületi alapszabályokkal szemben támasztanak, (1. Hivatalos Közlöny 1923. évi 10. szám) az egyesületek megalakítói alapszabálytervezetért az egyházmegyei hatósághoz fordulhatnak. 1240. isk. sz. Tantervek beküldése. 1142. isk. sz. Ifjúsági egyesületek.
