A Győri Püspökség Körlevelei, 1922

Tartalomjegyzék

az emberiség igazi nagyjai közül. Annyi bizonyos, hogy egész pápasága alatt teljes erejével megvalósítani igyekezett azt a kívánságot, amellyel megkoronáztatása után a bibornok-kollegium élén és nevében ennek dékánja, Agliardi bibornok üdvözölte a Szentatyát, hogy „bírja nagy Leó bölcsességét, Vll Gergely lelki erejét, XIII. Leó körültekintését, X. Pilis atyai nemeslelkiiségét, kitartson hasonló nevű nagy elődjének, XIV. Benedeknek nyomdokaiban, kinek az Egyház körül halhatatlan érdemei vannak."

Igazolásul csak egy pár nagy tettére mutatunk rá.

A világháború fergetegében nem volt senki a világon, aki oly önzetlenül és következetesen annyit tett volna a világbéke helyreállítása érdekében, mint ő. Pár nappal trónra lépte után első pásztorlevelében, amelyet a világ összes katholikusaihoz intézett, az ágyuk félelmetes dörgése között a béke angyali szózatát hallatta, „lelke mélyéből kérve kérvén azokat is, akik a népek sorsát igazgatják, hogy simítsák el az emberi társadalom javára az egyenetlenkedést. Gondolják meg, eddig is már túlontúl nagy a nyomor és fájdalom, elég sok dőlt már romba, elég sok vér ömlött, ne szaporítsák az áldozatoknak mérhetetlen sokaságát. Adjanak lelkűkben helyet a béke érzelmének s nyújtsák egymásnak a béke jobbját. Cserébe a maguk és népük számára elveszik Isten bőséges jutalmát, a művelődés körül fényes érdemeket szereznek". Ha elődjének, X. Piusnak szive megrepedt a fájdalomban a fölött, hogy nem bírta megakadályozni a rettenetes világháborút, amelynek borzalmait előre sejtette, látta, XV. Benedek mindhalálig minden tőle telhetőt elkövetett a béke érdekében és a rettenetes háború nyomorának enyhítésére. Ő indította meg már a háború elején az akciót a foglyok kicserélése és az internáltak szabadon bocsájtása érdekében és a Megváltó születése alkalmából a fegyverszünet kieszközlésére. A hadakozó államok nagyrabecsüléssel és rokonérzéssel fogadták a pápa javaslatát, csak az orosz kormány utasította .el kereken a fenkölt indítványt, amely méltó volt Krisztus szelleméhez. És kifürkészhe- tetlenek az isteni Gondviselés utjai: a nagy világégésben legelőször a nagy orosz birodalom omlott össze s pusztulása tart mind mai napig.

Másik nagy tette, hogy a X. Pius pápa által megindított nagy műre, az új egyházi törvénykönyvre rátette a koronát. A 12 évi nagyszabású munkának remek gyümölcsét átvizsgálta, helybenhagyta és az egész egyetemes Egyházra nézve kötelező törvényként kihirdette 1918. év május'hó 19 én kezdődő érvénnyel 1917. pünkösd ünnepén.

A világháborúban elesett millió és millió hívek lelke iránt való irgalmas szeretettről behozta a három szentmise mondásának törvényét halottak napjára.

Kitartott Sión legmagasabb ormán a legnagyobb veszedelmek közepette mind- végig. A háborús nyomorúság gyötrelmeinek enyhítésére az egész világra kiterjedő áldozatos jótékonysági intézkedéseket indított meg, amelyből az öngyilkosság utján haladó Európa minden részében millióknak és millióknak juttatott a háborús nyomorúság enyhítésére s főleg a jövő reménye, az ifjúság megmentésére. Ebből a segítségből szegény, megcsonkított magyar hazánknak is bőségesen juttatott mindhalálig. 'Magyar hazánk iránt való szeretetét illetőleg itt jegyezzük meg, hogy ő volt az első, aki a szörnyű gonoszság és tudatlanság által a sir szélére juttatott, megcsonkított magyar hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot helyreállította, és pedig Bécstől függetlenül.

De ki tudná felsorolni mindazt, amit Szent Péter katedrájáról hármas hatalmának fáradhatatlan gyakorlásában a népek és a lelkek üdvére tett. Annál kevésbbé lehetséges