A Győri Püspökség Körlevelei, 1922
Tartalomjegyzék
26 ziakriak társaságai s mindazon papnevelő- intézetek, amelyek kizárólag azon célból alapíttattak, hogy azokban a külföldi misz- sziók számára misszionáriusok neveltessenek és képeztessenek, különösen ami azoknak szabályait, kormányzását és a növendékek pappá szenteltetését illetőleg rendelni szükséges. Méltó és igazságos ezen jubileum alkalmával megemlékezni azon óriási fáradalmakról, amelyeket a misszionáriusok és ezeknek mindkét nembeli munkatársai kifejtettek és kifejtenek, nemkülönben azokról a nagy segítségekről, amelyeket az evangélium nagy művének hirdetésére hoztak a keresztény hívek és pedig nemcsak a nemeslelkü gazdag jótevők, hanem a szegényebbek is, akik ezen legszentebb ügy előmozdítására meg nem szűntek úgy alamizsnáik, mint imádságaik révén közreműködni. De különösen méltó és igazságos ünnepélyesen hálát adni a mindenható Istennek, akitől minden jó és tökéletes ajándék származik és a szeplőtelenül fogantatott bőid. szűz Máriának, az apostolok királynéjának, aki isteni Fiától, megváltó Jézus Krisztusunktól mindezt a jót az emberiségnek kiesdekelte. Magától értetődő tehát, hogy immár boldogult szentséges Atyánk, XV. Benedek, a békepápa, aki áldott pápaságának kezdetétől fogva az Úristen országának terjesztése iránti szorgoskodást legfőbb tisztének tartotta és legkiválóbb gondjai közé sorozta, nemcsak érdeme szerint a legnagyobb örömmel dicsérni és jóváhagyni méltóztatott ezen háromszázados jubileumi ünnepségeket, hanem arra is méltóknak ítélte azokat, hogy ezen ünnepségekben személyesen résztvegyen és azokat az égi kincsek osztogatásával is előmozdítsa. Elrendelte u. i, a haló porában is áldott szentatya, hogy az idei pünkösd ünnepét közvetlenül megelőző három 'napon az örök városban nyilvános ájtatosságok tartassanak a katholikus hit terjesztésére és hogy a keresztény híveknek megfelelő szentbeszédek által a szent missziók műve és azoknak nagy szükségletei kifejtessenek. Pünkösd vasárnapján a szent Péter-bazilikában maga a szentséges atya szándékozott az ünnepélyes szentmisét végezni és azalatt a katholikus ügy terjesztéséről a szentbeszédet tartani. Azonban a kifürkészhetetlen isteni Gondviselés rendeléséből ő már csak a mennyei örök városból tekint le a földi örök város és a keresztény világ ünnepségeire. Ugyanő elrendelte, hogy mindezekről az egész földkerekségnek főpásztorai értesíttessenek és közöltessék velük az a hő vágya, hogy hasonló módon az idő és helyi viszonyok tekintetbe vételével a szent missziók javát célzó három napos ájtatosságok mindenütt megtartassanak a székesegyházakban, plébániai és egyéb megfelelő templomokban, továbbá kegyesen engedélyezni méltóztatott ötszáz napi búcsút, amely a triduum minden napján nyerhető, nemkülönben teljes búcsút, amely az ünnepélyes megemlékezéskor nyerhető a szokott feltételek mellett. Ezen búcsúk a purgatóriumbeli lelkek javára is alkalmazhatók. Megengedte végül, hogy az egyes főpásztorok személyesen vagy megbízott pap által pápai áldást adhassanak azon templomokban, ahol ezen szent triduum megtartatik. Végül ajánlja a szentatya, hogy a főpásztorok pásztorleveleikben hívják fel híveik figyelmét a szent i missziók rendkívül fontos ügyére és a kötelességre, amelynél fogva a hívek tartoznak Istenhez és a bőid. szűz Máriához a szent hitnek terjedéséért imádkozni és a szent missziókat erejükhöz mérten segíteni. Napnál világosabban kitűnik ez a szent kötelesség már csak abból is, hogy az emberiségnek legdrágább kincse a mi Urunk Jézus Krisztus szent hite, amely nélkül lehetetlen kedvesnek lennünk Isten előtt, mert aki hiszen és megkeresztelkedik,