A Győri Püspökség Körlevelei, 1921

Tartalomjegyzék

7 hallgatásba rejti a titkos mysteriumot, amiről előbb nem tudott. Alighogy a legszentebb örömmel meg­érti az isteni kinyilatkoztatásból, hogy mi az ő, mint a szent család fejének szerepe a születendő Üdvözítő és ennek édes­anyja körül: újabb megpróbáltatás követ­kezik. A téli hosszú út a szüléshez közel­álló Szűzanyával Betlehembe. A betlehemi fogadtatás és barlangistálló-szállás. Az isteni kisded születésének, a pász­torok s a napkeleti bölcsek imádó hódo­latának váltakozó véghetetlen örömébe kegyetlenül betör Heródes féltékeny ördögi gyűlölete. Hirtelen, éjjel menekülni kell az isteni kisdeddel s ennek anyjával Egyptomba, hol huzamosan eszik a haza­fias lelkeknek kölcsönösen fájdalmas szám­kivetés keserű kenyerét. Üt a szabadulás várva-várt órája. Meg­jön a hir Heródes haláláról. Visszatérhet­nek hazájukba. Ennek örömét is meg­zavarja, hogy Júdeábán Archelaus, Heró­des fia uralkodik. Végre hazajutnak Gali- leába, az ellenségektől biztos Nazareth városkába; honnan, mikor a 12 éves Jézussal az ünnepekre fölmennek Jeru- salembe, a hazautazáskor elvesztett isteni gyermeknek három napi nélkülözése oko­zott fájdalmas aggodalmat Szűz Máriával együtt sz. Józsefnek. Mindezeket a megpróbáltatásokat Isten akaratán a legtökéletessebben megnyu­godva, példás türelemmel, de nem semmit­tevésbe merült megadással viseli. A megpróbáltatások közepette rendület­lenül bizik Istenben, de imádkozva és dolgozva mindent serényen megtesz, a mi tőle telik. Ez a mi kötelességünk is a megpróbál­tatások rettenetes özönében, mely reánk zuhant, egyesekre és egyházra, hazára egyaránt, de különösen szent István és szent László királyaink örökségét mar­cangolja, tépdesi, ostromolja. Kövessük azonfelül szent József önzet­lenségét, melynélfogva a legnagyobb ön­feláldozással viseli gondját jó és balsors­ban a szent családnak s teljesíti vallása s hazája iránti kötelmeit. Mily szükséges ennek a szép példa­képnek követése napjainkban, alig győz­zük elég erővel hangsúlyozni; hiszen na­gyon sokan úgy élnek, mintha még min­dig nem lett volna elég a megpróbáltatá­sok nehéz leckéiből. Ami főpásztori szi­vemnek különösen nagy aggodalmakat okozott, az a túlságba vitt mulatozás, ami a keresztény és hazafias bánat ko­molyságába vetett hitet zavarja. Gyakran gondoljunk azon sokat szenvedő honfi­társainkra és hitsorsosainkra, kik még min­dig orosz fogságban sínylődnek és azokra, akik leszakítva az ezeréves magyar haza kebléről idegen uralom alatt szenvednek. Ez a keresztény s hazafias részvétet fakasztó s ápoló emlékezés öregbiti ben­nünk az önzetlen szeretetet a szükséget szenvedő felebarátaink iránt és a töredel­mes lelkűiét, melylyel kiengesztelni buz- golkodunk a bűneinkért, kipróbálásunkért sújtó irgalmas Istent, hogy szüntesse meg Szent István örökségét szabdaló büntető ostorát. Egyik nagy bajunk, különösen a mos­tani nehéz időkben, hogy a világháború nyomában kitört forradalmak lehelete rop­pant megrontotta az engedelmesség szel­lemét s a tekintély és a törvény tiszte­letét, melyek nélkül nincs kellő fegyel­mezettség, legalább is nehezen halad a keresztény s nemzeti újjászületés folya­mata és ingatag az egyéni, családi, tár­sadalmi és állami élet biztonsága és igaz­ságon s szereteten alapuló rendje. Szent József készséges engedelmessége, tekintély és törvénytisztelete is hatalmasan vonzó példaképünk. Amint veszi a parancsokat, vonakodás nélkül, készségesen engedelmeskedik. Pedig például ugyancsak nem volt kis dolog s könnyű feladat az éjjeli gyors menekülés Egyptomba, a pogány barbá­rok földjére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom