A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
2 4. Dr. Schwartz Antal vámosderecskei plébános f. évi aug. hó 8-án orvosi bizonyítvánnyal felszererelten azon kérelmet terjesztette püspök ur Öméltósága elé, hogy tüdőcsucshurutjára való tekintettel gyógykezeltetése idejére kisegítő-lelkészt küldjön oldalára. Méltányolva a felhozott okot, Öméltósága a kért kisegítő-lelkészt Warschitz Ernő ujmisés személyében f. évi aug. hó 14-én kelt 4007/918. számú intézkedésével rendelkezésére bocsátotta. A bizottság a jelentést tudomásul veszi s az alapszabályok 58. §-a alapján az évi 500 korona kisegítő-lelkészi fizetésnek a kisegítés idejére eső részét kiutalványozza. 5. Rosta József kocsi plébános gyenge egészségi állapotától indíttatva kisegítő-lelkészt kért; kérelmének sürgős elintézését a kerületi esperes is véleményezte; erre való tekintetből püspök ur Öméltósága 4693/918. számú intézkedésével Barbély Károly süttöri segédlelkészt subsidiariusi minőségben Kocsra küldte. A bizottság ezen jelentést tudomásul veszi s az alapszabályok 58. §-a alapján az évi 500 koronában megállapított kisegítő-lelkészi fizetést f. évi szept. hó 26-tól kezdődőleg folyósítja. II. Előadó jelenti, hogy az 1918. ápr. 18-án tartott központi bizottsági ülésen megállapított irányelvek szerint készült jövedelmi vallomások beérkezvén, a bizottság győri tagjai a vallomásokat átvizsgálták és javaslataik csatolásával megküldték a fő- esperességi képviselőknek. A főesperességi képviselők, egynek kivételével, ki a vallomások egy részét irreálisaknak tartja, a vallomásokat a nyugdíjjárulék kivetésének alapjául elfogadták, az egyes vallomásokra a maguk részéről is megtették észrevételeiket, úgy, hogy a közp. bizottságnak csak néhány vitás kérdésben kell elvi döntést hoznia, azután az átdolgozott jövedelmi bevallások alapján áttérhet az 1918. évi nyugdíjjárulékok megállapítására. Ilyen vitás kérdések, hogy hogyan értékeltessenek a felesbe kiadott földek, misebor címén hol és mekkora összeg állítható be a kiadásba, a fajárandóság értékéből minő kiadások vonhatók le. Ezen kérdésekre vonatkozólag a bizottság a következő határozatokat hozta: a) A felesbe (esetleg harmadrészbe) kiadott földeknél a javadalmast illető termények értéke állítandó be jövedelemként a vallomásba, leszámítva az esetleges kiadásokat. Mind a termények mennyisége, mind a kiadások részletesen felsorolandók. b) Mivel az egyházmegyében a misebor szolgáltatása általában nem a javadalmak terhe, hanem a javadalmasoknak miseborra való kiadásait vagy a templompénztár, vagy más források megtérítik, misebor címén, egy személyre évi 20 litert számítva, levonásnak csak ott van helye, ahol a misebor szolgáltatása a javadalom terhe. Ebből kifolyólag a közp. bizottság a mostani összeírásokban misebor címen feltüntetett kiadásokat és bevételeket törli és elrendeli, hogy ezen bevételek és kiadások az összeírásokból a jövőben is kihagyassanak; ott pedig, ahol a misebor szolgáltatása a javadalom terhe, ezen körülmény igazolandó. c) A fajárandóság értékéből csak az erdei vágatási költségek (a mostani összeirásban ölenkint 20 korona) vonhatók le; sem a hazaszállítás, sem a felaprítás költségei kiadásként nem számíthatók le, mert a fajárandóság értékét a bizottság oly összegben állapította meg, mely az erdőben történő eladás esetén minden bizonnyal
