A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
64 műhelyeiben alkalmazottak biztosítandók, arra a következtetésre vezet, hogy a nyilvános tanintézeteknél, tehát a felekezeti iskoláknál is csak azok az alkalmazottak esnek betegség esetére biztosítási kötelezettség alá, akik az ilyen tanintézeteknek a műhelyeiben vannak alkalmazva. Az 1907 : XIX. t.-c. létrejöttének a körülményei szintén nem nyújtanak alapot annak a megállapítására, hogy a felekezeti iskoláknál és iskolai internátusoknál alkalmazottak mint közintézeteknél alkalmazottak betegség esetére biztosítási kötelezettség alá tartoznak. Az 1906. évi október hó 12-én a magyar országgyűlés képviselőházához a keresk. miniszter részéről beterjesztett törvényjavaslat (Az 1906. évi május 9-ére hird. Országgyül. Nyomtatv. Képvis. ház. írom. IX. 86. 1.) 1. §-ának 17. pontja szerint betegség esetére biztosítási kötelezettség alá esnek művészeti, tudományos és más közintézeteknél, 20. pontja szerint pedig nyilvános tanintézetek műhelyeiben alkalmazottak. A törvényjavaslat indokolása szerint a művészeti, tudományos és más közintézetek alkalmazottjai a foglalkozás ideiglenes természete és a kereseti viszonyok következtében szociális és közegészségügyi szempontokból nem hagyhatók ki a biztosításból, továbbá a törvény- javaslat 3—22. pontjaiban felsorolt vállalatok, a 17. és 18. pontjaiban felsorolt közintézeteket és hivatalokat kivéve, oly természetűek, melyek részben már a törvényjavaslat 1. és 2. pontjai alá is tartoznak. Ilyen természetűek tehát a nyilvános tanintézeteknek a törvényjavaslat 1. §-ának 20. pontjában említett műhelyei is. Nem lehet feltenni, hogy ha a törvényjavaslatot beterjesztő miniszter az 1. §. 18. pontjában említett közintézetek körébe tartozóknak tekintette volna a felekezeti iskolák és iskolai internátusok alkalmazottjait is, ezzel az álláspontjával ellentétesen a törvény- javaslatnak ugyanabban a §-ában külön kiemelje, hogy a nyilvános tanintézetek műhelyeiben alkalmazottak szintén biztosítás alá esnek. A képviselőház Munkásügyi Bizottságának a jelentésében a törvényjavaslat 1. §-ának 18. pontja a 13. pontot alkotta minden reá vonatkozó megjegyzés nélkül, ellenben a Pénzügyi Bizottság a „művészeti, tudományos és más“ két szavakat törölte, mert szerinte a „közintézetek“ egyszerű megnevezése minden közintézetet magában foglal, úgy hogy ebben a módosításban is a 13. pont teljesen megfelel az eredeti szövegezés értelmének, mely a különböző csoportjait amugysem kimerítő felsorolással állapította meg. (Id. Irományok XI. köt. 288.) A Munkásügyi Bizottság szövegezése szerint a miniszteri javaslat 1. §-ának 20. pontja a 15. ponttá lett, de erre a pontra sem a Munkásügyi, sem a Pénzügyi Bizottság nem tett semmiféle kijelentést. A Pénzügyi Bizottság most idézett jelentéséből azt kell megállapítani, hogy ez a Bizottság csupán a szabatosság kedvéért hagyta el a „művészeti, tudományos és más“ szavakat, de a törvény- javaslat értelmén változtatni nem volt szándékában, hogy továbbá a tanintézeteknek csupán a műhelyeiben alkalmazottakat akarta a betegbiztosításra kötelezetteknek a körébe vonni. A képviselőház tárgyalásainál a törvény 1. §-ának 13—16. pontjához senki sem szólott. Kelt Budapesten, a magyar királyi Curia I. jogegységi tanácsának 1918. évi április hó 20. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Curia I. jogegységi tanácsának 1918 évi április hó
