A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
5 tnarum vezetését már a római rituale is sürgette (tit. X. cap. 6.) és azt újabban külföldön már mindenütt használatba vették. Erre nézve azonban csak későbben adok majd részletes utasítást és megfelelő mintákat. A keresztelési anyakönyvnek Észrevétel rovatába ezentúl bevezetendő lesz, hogy az illető a bérmálás szentségében részesült, házasságot kötött, a subdiaconatust felvette, vagy valamely szerzetben ünnepélyes fogadalmat tett. (c. 470. §. 2)1 * Evégből szükséges, hogy a plébános, akinek plébániájában valaki megbérmálkozott, házasságot kötött, a szerzetes ház főnöke, ahol valaki fogadalmat tett, erről az illető keresztelési helyének plébánosát értesítse. Az erre szolgáló nyomtatványokról gondoskodni fogok. Ez a rendelkezés ugyan nem kis megter- heltetést jelent a lelkipásztorokra, de másrészt főkép a házassági akadályok felkutatásánál nagy szolgálatot fog tenni. Az Isten igéjének hirdetése az iskolában és a templomban a lelkipásztornak -egvik legfőbb eszköze lévén, a mai nehéz időkben minden lelkipásztornak fokozottabb buzgóságot kell ebben kifejteni. Ezentúl kötelessége lesz minden lelkipásztornak, hogy íiz iskolai hitoktatás mellett a felnőttek -számára is minden vasár- és ünnepnapon tartson katekézist a templomban, (c. 1332.)2 Hogy pedig vasár- és ünnepnapokon a misét hallgató hívek soha se nélkülözzék az evangéliumi táplálékot, nem elégséges, hogy 1 Can. 470. §. 2. In libro baptizatorum adnotetur -quoque si baptizatus confirmationem receperit, matrimonium contraxerit, salvo praescripto can. 1107., aut sacrum subdiaconatus ordinem susceperit, vel professionem sollemnem emiserit, eaeque adnotationes in documenta accepti baptismatis semper referantur. ! Can. 1332. Diebus dominicis aliisque festis de praecepto, ea hora quae suo judicio magis apta sit ad populi frequentiam, debet insuper parochus catechismum fidelibus adultis, sermone ad eorum captum accommodato, ■explicare. csak a főistenitisztelettel kapcsolatban van szentbeszéd, hanem olyan helyeken, ahol több, a hívek részvételével tartott, akár csendes, akár énekes mise is van, minden ilyen misét egy rövid, u. n. 5 perczes szent- beszéddel kell öszekapcsolni. (c. 1345.)1 Azonban úgy a katekéziseknél, mint a pré- dikácziónál a szónoknak nagy gondjának kell lenni, hogy hívei lelkiszükségletének megfelelő módon hirdesse Isten igéjét úgy, hogy azok érdeklődését felkeltve, mindenki szívesen hallgassa és lélekben gazdagon távozzék. A gyóntatószékben fenntartott esetek ügyében sok könnyítést tartalmaz az új törvénykönyv. A püspöknek fenntartott eset nem lehet több mint három vagy négy. íc. 897.)' Ezek alól külön engedély nélkül is feloldozhatnak a plébánosok és akik a plébánosokéhoz hasonló joghatósággal birnak a húsvéti áldozás ideje alatt és missio- náriusok a missio alatt, (c. 899.)3 Minden, ’ Can. 1345. Optandum ut in Missis quae, fidelibus adstantibus, diebus festis de praecepto in omnibus ecclesiis vel oratoriis publicis celebrantur, brevis Evangelii aut ali- cujus partis doctrinae Christianae explanatio fiat; quod si loci Ordinarius id praeceperit, opportunis datis instructionibus, hac lege tenentur non solum sacerdotes e clero saeculari, sed etiam religiosi, exempti quoque, in suis ipsorum ecclesiis. 2 Can. 897. Casus reservandi sint pauci omnino, tres scilicet vel. ad summum, quatuor ex gravioribus tantum et atrocioribus criminibus externis specifice determinatis; ipsa vero reservatio ne ultra in vigore maneat, quam necesse sit ad publicum aliquod inolitum vitium exstirpandum et collapsam forte Christianam disciplinam instaurandam. 3 Can. 899. §. 1. Statutis semel reservationibus quas vere necessarias aut utiles judicaverint, curent locorum Ordinarii ut ad subditorum notitiam, quo meliore eis videatur modo, eaedem deducantur, nec facultatem a reservatis absolvendi cuivis et passim impertiant. §. 2. At hujusmodi absolvendi facultas ipso jure competit canonico poenitentiario ad normam can. 401. §. 1, et habitualiter impertiatur saltem vicariis foraneis, addita, praesertim in locis dioecesis a sede episcopali remotioribus, facultate subdelegandi toties quoties confessarios sui districtus, si et quando pro urgentiore aliquo determinato casu ad eos recurrant.
