A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
Bár az anyaszentegyház azon van, hogy az egyház egysége a fegyelmi törvények egységében is kifejeződjék, ez a fegyelmi egység az egyház nagy kiterjedésénél fogva, amely minden népet és nemzetet felölel, teljes soha sem lehet. Az egyház figyelembe veszi az egyes népek különleges viszonyait, régi jogszokásait és azokat, ha nem ellenkeznek a kódex alapelveivel, az új kódex továbbra is meghagyja. így a jelenleg érvényben levő konkordátumok (c. 3.)1, valamint a szerzett jogok és a szentszék által adományozott és a kódexben vissza nem vont kiváltságok (c. 4.)2 továbbra is érvényben maradnak; épen úgy a száz évre vagy az emberemlékezetet meghaladó időre visz- szamenő jogszokások, amelyeket a kódex nem helytelenít, továbbra is fenntarthatok, ha a püspök úgy látja, hogy azok megváltoztatása nagy hátrányokkal járna. (c. 5.)! Jelen utasításomban, amelyet a már említett kettővel még ki fogok egészíteni, összefoglalom úgy azt, amiben az új rend az eddigiektől eltér, mint azt, amit eddigi jogszokásainkból a kódex érvénybelépte után is fenntartandónak Ítéltem. I. A papság súlyos felelősségének tu1 Can. 3. Codicis canones initas ab Apostolica Sede cum variis Nationibus conventiones nullatenus abrogant aut iis aliquid obrogant ; eae idcirco perinde ac in praesens vigere pergent, contrariis huius codicis praescriptis minime obstantibus. 2 Can. 4. lura aliis quaesita, itemque privilegia atque indulta quae, ab Apostolica Sede ad haec usque tempora personis sive physicis sive moralibus concessa, in usu adhuc sunt nec revocata, integra manent, nisi hujus Codicis canonibus expresse revocentur. 3 Can. 5. Vigentes in praesens contra horum statuta canonum consuetudines sive universales sive particulares, si quidem ipsis canonibus expresse reprobentun tamquam juris corruptelae corrigantur, licet sint immemorabiles, neve sinantur in posterum reviviscere; aliae, quae quidem centenariae sint et immemorabiles, tolerari poterunt, si Ordinarii pro locorum ac personarum adiun- ctis existiment eas prudenter submoveri non posse; ceterae suppressae habeantur, nisi expresse Codex aliud caveat. datában belsőleg szent és külsőleg példaadó élettel járjon a hívek előtt; kimondhatatlanul fontos ez, mert az egyház egész fegyelme a papságon nyugszik, (c. 124.)1 Miutáni gyakori gyónás nélkül sem az élet kisértéseivel sikeresen megküzdeni, sem a lelkiéletben előbbre jutni nem lehetséges, az új törvénykönyv kötelességévé teszi minden papnak, hogy gyakran járuljon a peniten- cziatartás szentségéhez, (c. 125.)“ Nem határozza meg pontosan, hogy milyen időközökben végzett gyónást kell a gyakori alatt érteni; mindenesetre a lelkiélet mestereinek utasításai és a buzgóbb papok példája lesz ebben a legjobb útmutató. A papi élet megszentelésének kipróbált eszközei gyanánt sürgeti az egyház a mindennapi elmélkedést, szentséglátogatást, rózsafüzért és lelkiismeretvizsgálatot. (c. 125.)3 Az ellanyhulás ellen eddig a lelkigyakorlatok bizonyultak legfontosabb óvszernek. A lelkigyakorlatokat az új törvénykönyv nemcsak ajánlja a papságnak, hanem kötelezően előírja olyképen, hogy legalább há- romévenkint minden pap lelkigyakorlatot végezzen, (c. 126.)4 Ennek megfelelően elrendelem, hogy egyházmegyém minden papja háromévenkint egyszer, akár az egyházmegyében közösen, akár más alkalmas helyen ' Can. 124. Clerici debent sanctiorem prae laicis vitam interiorem et exteriorem ducere eisque virtute et recte factis in exemplum excellere. * Can. 125. Curent locorum Ordinarii :1° Ut clerici omnes poenitentiae sacramento frequenter conscientiae maculas eluant. 3 Can. 125. Curent locorum Ordinarii: 2° Ut iidem quotidie orationi mentali per aliquod tempus incumbant, sanctissimum Sacramentum visitent, Deiparam Virginem mariano rosario colant, conscientiam suam discutiant. * Can. 126. Omnes sacerdotes saeculares debent tertio saltem quoque anno spiritualibus exercitiis, per tempus a proprio Ordinario determinandum, in pia aliqua religiosave domo ab eodem designata vacare; neque ab eis quisquam eximatur, nisi in casu particulari, justa de causa ac de I expressa ejusdem Ordinarii licentia.
